Négyszemközt tárgyalt Janez Janša szlovén miniszterelnökkel Magyar Péter a Bledi-tó partján, történelmi környezetben a Bledi Stratégiai Fórum előtt - írta meg Facebook oldalán Magyarország miniszterelnöke.
Magyar Péter kiemelte, hogy Szlovénia és Magyarország kapcsolata példaértékű lehet minden európai ország számára.
„Magyarország a negyedik legfontosabb külföldi befektető Szlovéniában. Örömmel egyeztettem újabb esetleges közös közlekedési és energetikai beruházásokról” – írta Facebook oldalán a miniszterelnök.
Erősebb és versenyképesebb Európát sürgetett a szlovén, a horvát és a cseh kormányfő
Erősebb, versenyképesebb és stratégiailag önállóbb Európai Unióra van szükség, amely képes csökkenteni külső függőségeit és nagyobb súllyal fellépni a világban – értett egyet Andrej Plenkovic horvát, Janez Jansa szlovén és Andrej Babis cseh miniszterelnök hétfőn a Bledi Stratégiai Fórumon. A helyzet okait és a szükséges változtatások hangsúlyait ugyanakkor eltérően ítélték meg.
A Közép-Európa szerepéről és az Európai Unió jövőjéről rendezett panelbeszélgetésen elhangzottak szerint mindhárom kormányfő nagyobb szerepet szán a térség országainak az unió jövőjének alakításában.
Plenkovic szerint Közép-Európa országai az utóbbi években ellenállóbbá, versenyképesebbé és befolyásosabbá váltak, és ma már nagyobb önbizalommal képviselik érdekeiket. Ebben az uniós kohéziós politika és a nyugati támogatás mellett a térségben végrehajtott reformoknak is fontos szerepük volt.
A horvát kormányfő szerint az utóbbi évtized migrációs, gazdasági, egészségügyi, energetikai és biztonsági válságai alapvetően megváltoztatták az Európai Uniót, ezért meg kell erősíteni a tagállamok közötti szolidaritást. Úgy vélte, az EU globális befolyása ugyan nyomás alatt áll, de gazdasági ereje, világkereskedelmi szerepe, fejlesztési támogatásai és növekvő védelmi kiadásai miatt továbbra is jelentős nemzetközi szereplő.
Szerinte ehhez egységesebb fellépésre és erősebb uniós intézményekre van szükség, ugyanakkor az EU nem válhat túlságosan bürokratikussá.
Janez Jansa ennél kritikusabban értékelte az EU utóbbi két évtizedét. A szlovén kormányfő szerint az unió a 2004-es bővítés idején még abban a helyzetben volt, hogy globális folyamatokat alakítson, azóta azonban több hibás stratégiai döntés miatt veszített gazdasági és geopolitikai súlyából.
Az egyik legnagyobb hibának az általa erőltetettnek nevezett zöld átállást tartja, amely szerinte hozzájárult az európai ipari termelés Ázsiába településéhez és növelte Európa külső függőségét, miközben állítása szerint globálisan a kibocsátás sem csökkent.
A másik stratégiai hibának az uniós bővítés lassítását nevezte. Úgy vélte, a Nyugat-Balkán és a keleti szomszédság integrációjának felgyorsítása helyett az EU újabb és újabb feltételeket állított a tagjelöltek elé.
Jansa szerint Közép-Európa több kérdésben hamarabb felismerte a veszélyeket, mint a kontinens nyugati fele. Példaként az illegális migrációt és az Oroszországgal kapcsolatos biztonsági kockázatokat említette.
A szlovén kormányfő úgy vélte, az ukrajnai háború bebizonyította, hogy Európa nem támaszkodhat kizárólag puha erejére, ezért a védelemnek és az elrettentő képesség növelésének kiemelt helyet kell kapnia az EU következő többéves költségvetésében.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ukrajna esetében Európa továbbra is meghatározó szereplő, más globális kérdésekben azonban az EU már nem automatikusan kap helyet a legfontosabb döntéshozók asztalánál. Jansa szerint Európa az utóbbi húsz évben túlságosan függővé vált az olcsó orosz energiától, a kínai termékektől és az amerikai biztonsági garanciáktól.
Az uniós döntéshozatal módját illetően Jansa nem támogatta, hogy kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a jelenlegi megosztottság mellett többségi szavazás váltsa fel az egyhangúságot.
Andrej Babis szintén az uniós zöldpolitika felülvizsgálatát sürgette, amely szerinte rontja az európai ipar versenyképességét, növeli az energiaárakat és hozzájárul ahhoz, hogy vállalatok hagyják el Európát.
A cseh miniszterelnök szerint az EU egyik alapvető problémája, hogy felismeri ugyan a kihívásokat, de nem követik ezeket kellően gyors és konkrét intézkedések. Példaként a koronavírus-járványt említette, amikor Európa kínai egészségügyi felszerelésekre és amerikai vakcinákra szorult, miközben az európai termelési kapacitások megerősítésére tett ígéretek szerinte nem valósultak meg megfelelően.
Hasonló függőségekre figyelmeztetett a hadiiparban és az autógyártásban is, utóbbinál a kínai elektromos járművek gyors térnyerését emelte ki. Babis szerint Európának meg kell erősítenie saját ipari és termelési kapacitásait, ha globális szereplő akar maradni.
A cseh kormányfő nagyobb szabadságot követelt a tagállamok számára az uniós források felhasználásában is. Ellenezte, hogy a következő többéves költségvetésben csökkenjen a tagállamok által közvetlenül felhasználható pénzek aránya, miközben nő az Európai Bizottság által központilag kezelt programok súlya. Szerinte a közép- és kelet-európai országoknak ezért szövetségeket kell építeniük, és meg kell erősíteniük a visegrádi együttműködést.
Az ukrajnai háborúról szólva Babis azt kifogásolta, hogy az EU-n belül nincs közös álláspont arról, miként lehetne véget vetni a konfliktusnak. Úgy vélte, hiba lenne a kérdés megoldását más szereplőkre hagyni.
Egyetértettek abban,hogy Európa versenyképességének romlása, stratégiai függősége és biztonsága sürgős választ követel, és Közép-Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a megoldások kialakításában. Miközben azonban Plenkovic elsősorban az EU egységének, intézményeinek és szolidaritásának megerősítésében látta Európa globális súlyának megőrzését, Jansa és Babis erőteljesebben bírálta az unió eddigi irányát, különösen a zöldpolitikát, a túlszabályozást és a külső gazdasági függőségek kialakulását.
Mindhárman abból indultak ki ugyanakkor, hogy Európa jövőbeli globális súlya nem magától értetődő. Plenkovic szerint az EU egységes fellépéssel továbbra is meghatározó nemzetközi szereplő lehet, Jansa szerint ehhez ki kell javítani az elmúlt két évtized stratégiai hibáit, Babis pedig Közép- és Kelet-Európa, a visegrádi együttműködés nagyobb szerepvállalását sürgette.
A Bledi Stratégiai Fórumot 2006 óta rendezik meg, és már Közép- és Délkelet-Európa egyik meghatározó nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozásává vált.
