Magyar Péter bejelentette: a rászoruló családok számára 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosítanak. A miniszterelnök szerint Magyarországon ma százezrek aggódnak, miből fognak tudni cipőt, táskát venni a gyermeküknek. Rajtuk akarnak segíteni. Az intézkedés mintegy 400 ezer gyermeket érint.
Jogosultak lesznek a támogatásra, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. Azok is, akik fogyatékosság vagy tartós betegség miatt emeltszintű családi pótlékra jogosultak, az SNI-sek szintén, akárcsak a gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőknél nevelkedő gyerekek. A támogatást két részletben fogják megkapni, 50 ezer forintot még a nyáron utal a kincstár, az összeg másik felét utalvány formájában kapják majd meg – mondta Magyar Péter, hozzátéve: jövőre finomítanak a szabályozáson, hogy tényleg azok kapják a támogatást, akik rászorulnak.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a kormány 250 millió forint értékű segélycsomagot ajánlott fel a katasztrófa sújtotta Venezuelának. Emellett 100 millió forintot is átutalnak. A Caracas-i magyarháznak 50 millió forint támogatást adtak.
A hőségriadóról szólva felsorolta, milyen szervezetek, intézmények és hatóságok vettek részt a rendkívüli helyzet kezelésében. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a vízközmű-rendszer elhanyagolt, 1000 milliárd forintra lenne szükség a korszerűsítéséhez. Egyébként százhúsz településen kellett elrendelni vízkorlátozást, és több mint 500 helyszínen kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak.
Magyar Péter jelezte: új klímatörvényt fognak elfogadni, és a mezőgazdaság vízfelhasználását is újra kell szabályozni.
Az Alaptörvény módosítása kapcsán megemlítette, hogy Ruff Bálinttal és Orbán Anitával fogadták a Velencei Bizottság küldöttségét, amellyel egyetértettek a jogállamiság fontosságában. Szerinte üdvözölték az új alkotmányozási folyamatot, amelyet egy népszavazás zár majd le.
Tárgyalta a kormány az alaptörvény módosításához beérkezett véleményeket is, és legkésőbb a jövő héten benyújtják a törvényjavaslatot.
Magyar Péter ezek után leszögezte: a vármegyéket visszanevezik megyékre. Ez szerinte szimbolikus ügy, „de néha fontosak a szimbólumok”. Ezzel együtt az egész kormányhivatali rendszer átalakul.
Az alkotmánybírók mandátumát 12 évről 6 évre akarják leszállítani, de egyszer újraválaszthatóak lesznek.
A mandátumkorlátozások kapcsán megjegyezte: ezekre szerinte azért van szükség, mert a választóktól a korábbi „maffiarendszer” lebontására kaptak felhatalmazást, és ezek az intézkedések a rendszerváltást szolgálják.
Ezek után Debrecen fideszes polgármesterét kritizálta, és úgy fogalmazott: „egyetlen egy lehetősége van, hogy távozik azonnal a hivatalából”. Egyúttal kiemelte: az akkumulátoripar kapcsán Európa legszigorúbb szabályozását akarják bevezetni.
Kérdésre válaszolva Magyar Péter elmondta: a közmédia új vezetője azért Horváth P. Andrásra lett, mert ért a médiajoghoz és a nagy cégek átvilágításához, az idő rövidsége miatt pedig nem volt idő pályáztatásra.
Ezek után elárulta, hogy az alaptörvény módosításához beérkezett javaslatokat a mesterséges intelligencia segítségével tudták rövid idő alatt feldolgozni.
Ugyancsak kérdésre tisztázta, hogy még nincs új kinevezett vezetője a NAV-nak. Hozzátette: a tisztségre nyílt pályázatot fognak majd kiírni.
A miniszterelnök előtt a kormányszóvivők sorolták fel a kabinet döntéseit. Ezek szerint a kormány kezdeményezte négy energetikai tárgyú törvény módosítását az uniós helyreállítási terv teljesíthetősége érdekében. Ezen túl a javaslat megkönnyítené a szélerőművek telepítését. A cél, hogy minél több megújuló energiát lehessen hazánkban termelni.
Lehetővé válik az is, hogy az okosmérővel rendelkező háztartások az áramszolgáltatójuknál a fixről dinamikus árazásra álljanak át. Tárgyalt a kormány a kommunista rendszer titkosszolgálati anyagainak nyilvánosságra hozataláról. Az első nagyobb adatkibocsátás október 22-én lesz. Az országgyűlés elé kerül egy jogszabály, amely átalakítja az akkumulátoriparban az újrahasznosító üzemek helyének kijelölésére vonatkozó gyakorlatot.
Döntés született arról is, hogy a jövőben a kormánynak októberben kell benyújtania a költségvetést, egyúttal szigorodnak a kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok. A cél, hogy a kormány csak olyan vállalást tehessen, amelyre van fedezet.
Átvizsgálják a Nemzeti Együttműködési Alapot is. Ez az egyik legnagyobb civil támogatási alap, és a kormány arra kíváncsi, jogszerűen működött-e eddig. Az átvilágítás után az alapot átalakítják, hogy transzparens legyen, és minden pénz a legjobb helyre kerüljön.
