A kánikula már Paks működését is érinti: a Duna melegedése miatt teljesítménycsökkentésre lehet szükség az atomerőműben. A lakossági áramellátás egyelőre nincs veszélyben, de ha a hőség tartós marad, az esti fogyasztási csúcsok és a kisebb paksi termelés együtt komolyabb nyomás alá helyezhetik a rendszert.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-bejegyzése egyszerre szólt megnyugtatásról és óvatosságról. A miniszter szerint Magyarország villamosenergia-ellátása továbbra is biztonságos, ugyanakkor a nyári kánikulában a lakosság is segíthet azzal, ha az esti csúcsidőszakban mérsékli az áramfogyasztást. A háttérben nemcsak a légkondicionálók miatt növekvő kereslet áll, hanem az is, hogy a Paksi Atomerőműnél a Duna melegedése miatt teljesítménycsökkenésre lehet szükség.
Ez elsőre ijesztően hangozhat, de önmagában nem rendkívüli helyzet. A paksi blokkok hűtéséhez a Duna vizét használják. Ha a folyó vize a tartós hőségben felmelegszik, az erőműnek fokozottan figyelnie kell arra, hogy a visszaengedett hűtővíz ne terhelje túl a folyó élővilágát. A szabályozás lényege, hogy a Duna hőmérséklete az előírt mérési ponton nem haladhat meg bizonyos határértéket. Ha ez veszélybe kerül, az atomerőmű termelését vissza kell fogni.
A teljesítménycsökkenés tehát nem nukleáris biztonsági probléma, hanem környezetvédelmi és üzemviteli kérdés. Arról van szó, hogy a meleg folyóvíz rosszabb hűtési feltételeket jelent, és az erőműnek alkalmazkodnia kell a természetes vízhőmérséklethez. Ilyen helyzet korábban is előfordult nyári hőhullámok idején, például 2023-ban és 2024-ben is volt példa paksi leterhelésre.
A lakosság szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy okozhat-e ez áramhiányt. Röviden: önmagában nem valószínű. A magyar villamosenergia-rendszer nem kizárólag Paksra épül. A hazai termelés mellett vannak gázerőművek, megújuló kapacitások, importlehetőségek és rendszerirányítói tartalékok is. Ha Paks ideiglenesen kevesebbet termel, azt normál esetben más forrásokkal vagy importtal lehet pótolni.
A probléma inkább akkor válhat érzékennyé, amikor több kedvezőtlen tényező egyszerre jelentkezik. Ilyen lehet a tartós, országos hőhullám, amikor este is magas marad az áramfogyasztás; a Duna további melegedése, ami nagyobb paksi teljesítménycsökkentést kényszeríthet ki; a gyengébb nap- vagy széltermelés; egy váratlan erőművi vagy hálózati hiba; illetve az, ha a környező országokban is nagy a kereslet, ezért drágább vagy nehezebben elérhető az importáram.
A legérzékenyebb idősáv ezért nem feltétlenül a legmelegebb délutáni óra, hanem a kora este. Napközben a naperőművek sokat segíthetnek, estére azonban a napenergia termelése visszaesik, miközben a lakosság hazaér, elindulnak a klímák, a főzés, a mosás, a töltések és a háztartási eszközök. Ezért kérte Kapitány István is, hogy aki teheti, 18 és 21 óra között halassza későbbre a nagyobb áramfogyasztást.
Fontos különbséget tenni az ellátásbiztonság és az árkockázat között. Attól, hogy van elég áram, még lehet drágább a rendszer működtetése. Ha Paks kevesebbet termel, és közben nagy a kereslet, akkor a kieső mennyiséget gyakran drágább forrásból kell pótolni. Ez az árampiacon gyorsan megjelenhet, különösen az esti csúcsidőszakban. A lakossági fogyasztók ezt közvetlenül nem feltétlenül azonnal érzik meg, de a rendszer egészének költségeit növeli.
Bizonytalanság akkor alakulhat ki, ha a rendszerirányítónak már nem egyszerűen drágább termelést vagy importot kell bevonnia, hanem a termelés és fogyasztás egyensúlyának fenntartása válik nehezebbé. Ez akkor fordulhat elő, ha a hőség hosszú napokon át fennmarad, a Duna hőmérséklete tovább emelkedik, Paks nagyobb mértékben esik vissza, közben pedig más erőművek vagy hálózati elemek is kiesnek. Ilyenkor először rendszerirányítói beavatkozások, tartalékok aktiválása, importnövelés vagy ipari fogyasztási korlátozások kerülhetnek szóba; a lakossági ellátás korlátozása csak jóval súlyosabb helyzetben merülne fel.
A mostani helyzet tehát nem pánikhelyzet, hanem figyelmeztető jel. A hőség egyszerre növeli az áramigényt és rontja egyes termelőegységek, így Paks működési feltételeit. A miniszteri kérés ezért nem azt jelenti, hogy az ország az áramkimaradás szélén áll, hanem azt, hogy a rendszer szempontjából minden megtakarított megawatt számít a legterheltebb esti órákban.
A lakosság számára a gyakorlati tanács egyszerű: a klímát érdemes napközben vagy hajnalban előhűtésre használni, este pedig magasabb hőfokra állítani; a mosógépet, mosogatógépet, szárítógépet és elektromos autó töltését lehetőség szerint 21 óra utánra időzíteni; a nem használt eszközöket pedig kikapcsolni. Ezek önmagukban kis lépések, de országos szinten érdemi terheléscsökkentést jelenthetnek.
A paksi teljesítménycsökkenés tehát elsősorban a Duna melegedésének következménye, nem pedig az atomerőmű biztonsági hibája. A lakossági áramellátás jelenleg biztonságban van, de a következő napokban a hőség tartóssága, az esti fogyasztási csúcsok, a Duna vízhőmérséklete és az importlehetőségek együtt döntik el, mennyire lesz feszes a magyar villamosenergia-rendszer.
