A forróság nem enyhül, sőt fokozódik

Magyar Péter nem árult zsákbamacskát, már a választások előtt is egyértelművé tette, hogy a Tisza Párt győzelme esetén több fontos közjogi méltóságnak távoznia kell tisztségéből, és mindennek határozott nyomatékot adott a választás estéjén, amikor már nyilvánossá vált, hogy soha nem látott támogatottsággal kétharmados többsége lesz a Parlamentben.

Azóta tart a huzavona Sulyok Tamás körül, aki úgy érzi, hogy nincs olyan közjogi ok, amiért le kellene mondania, sőt éppen az a feladata, hogy a helyén maradva egyfajta féket és ellensúlyt jelentsen a kétharmados hatalom számára. Ennek megerősítése érdekében fordult a Velencei Bizottsághoz és az Alkotmánybírósághoz is, ám egyik szervezet sem kívánt határozottan állást foglalni.

Abban kétségtelenül van észszerűség, hogy a kétharmad a magyar jogrendszerben olyan hatalmas felhatalmazást ad, ami akár kontrolálhatatlanná is válhat; ugyanakkor az is teljesen érthető, ha Magyar Péter a választói akaratra hivatkozva teljes átalakítást szeretne végrehajtani a magyar államapparátus vezetői között, mivel az általuk emlegetett rendszerváltásba nem fér bele a kötélhúzás, nem erre kaptak felhatalmazást.

Hétfőn azt is világossá tette, hogy ha Sulyok Tamás változatlanul ellenáll, akkor harminc napon belül eltávolítják hivatalából, és mivel a kétharmad az Alaptörvény módosítására is lehetőséget ad, élni fognak a jogi lehetőséggel.

Látszólag csupán szimbolikus jelentősségű ez a csata, hiszen a köztársasági elnök jogköre pillanatnyilag rendkívül szűkre szabott, alig több egy reprezentatív tisztségnél, mégis körülötte forr a levegő.

A magyarázat kézenfekvő. Magyar Péter rendszerváltást ígért, valami olyat, ami 1990-ben zajlott, ám ha Sulyok Tamás marad az államfő, akkor lényegében egyfajta jogfolytonosságot testesít meg. A miniszterelnök viszont önmagával kerülne ellentmondásba, ha a változást nem gyökerestől hajtaná végre. Csak látszólag alkotmányjogi kérdés Sulyok Tamás távozása vagy maradása; az elvi megközelítés sokkal fontosabb, „tabula rasát” nem lehet félig letörölt táblával készíteni.

Formálisan úgy indokolta Magyar Péter a követelését, hogy ők tisztelik a köztársasági elnöki hivatalt, és pontosan ennek érdekében cselekednek, mert egy jól működő hivatalt szeretnének létrehozni, amit egy olyan elnök vezet, aki megszólal súlyos erkölcsi kérdésekben. Sulyok szerinte nem egy dologban hibázott, hanem semmit nem tett, ami a feladata lett volna elnökként. „Nem teheti meg, hogy nem tart ellen a jogállam és a demokrácia lebontásának” – jelentette ki egy interjúban a kormányfő, hozzátéve, hogy egy határozott államfőt szeretnének, aki bizonyos esetekben a kormánytöbbségnek is ellenáll: „Nem dísznek tartjuk a köztársasági elnököt.”

Sulyok megbízatását sem azért zárják le, mert köztük politikai ellentét van, hanem azért, amit tett, vagyis nem tett. Novák Katalin vállalta a felelősséget, Sulyoknak is meglett volna rá a lehetősége, szögezte le a kormányfő.

Pillanatnyilag minden adu Magyar Péter kezében van. Horn Gábor politikai elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a Republikon mérései alapján a társadalom több mint kétharmada úgy gondolja, Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöknek mennie kell. Még a fideszesek 20 százaléka is ezen a véleményen van. Az elemző hangsúlyozta, hogy a kormányfő most lépett ebben a kérdésben, ahogyan más – Magyar Péter által báboknak nevezett – vezetők esetében is.