Jövő héten szavazhat az Országgyűlés az uniós törvénycsomagról

Magyar Péter napirend előtti felszólalásban megidézte 1956 október 23-a emlékét, Nagy Imre beszédét, majd az 1989-es újratemetést, és ezt összekötötte a fiatalok hitével, lelkesedésével, szabadságvágyával. Szerinte nem rajtuk múlott, hogy a rendszerváltozás nem váltotta be minden tekintetben a hozzá fűzött reményeket. Ezek után Nagy Imre példamutatásáról beszélt, és úgy fogalmazott: a hazáját választotta a párt helyett.

– Azt kívánom magunkak és a hazánknak, hogy ezt a sűrű, nehéz XX. századi történelmet tudjuk elmesélni értően, érzően a gyermekeinknek, hogy ők is megismerhessék, kik jártak előttünk – mondta, hozzátéve: bárcsak mindannyian fel tudnánk nőni a feladathoz, hogy ellent tudjunk állni a kísértésnek.

Kitért arra is, hogy idén október 23-án azt fogjuk ünnepelni, hogy „Magyarország végre eljutott oda”, ahol '56 forradalmárai és mártírjai szerették volna látni.

Novák Előd (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy még most sem késő nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat, megvonni a „kommunista luxusnyugdíjakat”.

Rétvári Bence (KDNP) felidézte, hogy a korábbi forradalmaink és szabadságharcaink jellemzően nagy szónokokhoz, politikusokhoz kötődnek, de '56 központi alakja a pesti srác, vagyis az egy tényleg alulról szerveződő felkelés volt a kommunista hatalommal szemben. – Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak, ezért fontos emlékezni rájuk – mondta. Hangsúlyozta: lehetett a XX. században német vagy szovjet megszállás, az emberek többségét nem lehetett megtörni.

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint az '56-os forradalom célkitűzései nem vesztettek soha az aktualitásukból. – Bár vérbe fojtották a forradalmat, a magyarok nem engedtek abból, hogy szabadon akarnak élni, így 1989-ben végül mégis győzött a szabadságharc – mondta.

Bujdosó Andrea (Tisza) röviden arról beszélt, hogy az '56-os hősök elévülhetetlen példamutatásáról beszélt.

Viszontválaszában Magyar Péter elmondta, még idén nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. Egyetértett Novák Előddel, hogy rendezni kell a luxusnyugdíjak és a pártállami kitüntetések után járó pótlékok kérdését, és bírálta a Fideszt, amiért ezt nem tette meg. Rétvári Bence felé fordulva azt mondta „áthallásos volt, amikor a KDNP frakcióvezetője” egy szűk bűnözői körről beszélt a Rákosi-rendszer kapcsán.

Ezek után napirend előtti felszólalásában Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy egy országot meg lehet szállni tankokkal és bankokkal. – Eddig minden kormány esetében a bankok kerekedtek felül – mondta, majd emlékeztetett Kármán András pénzügyminiszter bankár múltjára. Hosszasan érvelt amellett, hogy a kistelepüléseken is legyenek ATM-ek, majd bírálta a Tisza-kormányt a különadók kivezetése és a jelzáloghitelek kamatstopjának eltörlése miatt.

Magyar Péter erre azt állította, hogy Toroczkai László „hazudik” és a Tisza-kormány nem állt és nem is fog a bankok oldalára állni. Ellenpéldaként felhozta a babaváró moratóriumának meghosszabbítását. Ami a kamatstopot illeti, hozzátette: az Orbán-kormány határozatlan időre rendelte el, de korábban félévente döntöttek róla, a Tisza-kormány most visszatérne ezekhez a féléves ciklushoz, miközben társadalmi és szakmai egyeztetéssel megpróbálnak egy jó megoldást találni a problémára.

Rétvári Bence (KDNP) azt hozta szóba, hogy Lannert Judit oktatási miniszter nyilatkozatai sok diákot és szülőt elbizonytalanítottak, mivel nem lehet tudni, mi lesz az egyházi iskolák sorsa, mi lesz a hatosztályos gimnáziumokkal, vagy éppen a kistelepülési tanintézményekkel. Emlékeztetett arra, hogy a tárcavezető szavai a 2010 előtti liberális oktatáspolitikusok törekvéseit idézik.

Magyar Péter szerint „ahhoz azért kell arc és önbizalom”, hogy bárki a KDNP frakciójából az oktatásról merjen beszélni. Ezek után azt mondta, a Tisza-kormányban végre van oktatási miniszter, és egyeztetnek is a tanárokkal, intézményvezetőkkel. Hozzátette: tőlük nem kell megvédeni az iskolákat.

Orbán Balázs (Fidesz) szerint lélekemelő hangulatban indul az ülés, de ez gyorsan elmúlt. Aztán felhívta a figyelmet: bár a Tisza Párt megnyerte a választást, de ez nem azt jelenti, hogy mindenben igazuk van, csak azt, hogy erős felhatalmazást kaptak egy adott pillanatban. Ennek kapcsán jelezte azt is, hogy a „mézeshetek elmúlnak”. Kitért az NKE-n működő pedagógusképzés leállítására, s végül azt mondta: emberséges Magyarországot embertelen eszközökkel nem lehet építeni.

Magyar Péter válaszában „a világ leggyávább magyarjának” nevezte Orbán Balázst, majd felolvasta az '56 miatt kivégzettek névsorát.

Szabó Alexandra (Tisza) napirend előtti felszólalásában az '56-osok szellemiségéről, hősies példamutatásáról beszélt, külön kitérve családja érintettségére. Majd Orbán Balázst kritizálta egy korábbi nyilatkozata miatt, általában a Fideszt és a KDNP-t pedig olyan pártokként jellemezte, amelyik félreérti a forradalom és szabadságharc történetét, tanulságait.

A kormány részéről Tarr Zoltán válaszolt, és azt mondta, június 16. egy olyan nap, amely minden magyart egyesít. Ez a nép számtalanszor vívott szerinte szabadságharcot egy szabad hazáért – legutóbb április 12-én.

Ezek után az országgyűlés döntött az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges törvénycsomag sürgős tárgyalásáról. A szavazás után Magyar Péter az ellenzéki képviselőket bírálta, mert nemmel szavaztak a sürgősségre. Válaszában Bóka János arra figyelmeztetett, hogy a Tisza azért kért sürgősséget, hogy az emberek ne tudhassák meg, pontosan milyen rendelkezéseket tartalmaz a törvénycsomag.

Az igazságügyi miniszter erre közölte, hogy az előterjesztés az interneten elérhető, és mindenki elolvashatja, majd hangsúlyozta: a Tisza-kormány haza akarja hozni az uniós forrásokat, ehhez pedig meg kell erősíteni többek között az Integritás Hatóságot és a korrupcióellenes eszközrendszert. Hozzátette: lesznek, akik azt mondják, hogy ez a javaslat szigorú, de nekik azt üzeni, hogy azért szigorú, mert „éveket vesztettünk”.

Az előterjesztés vitájában Bóka János felhívta a figyelmet az Orbán-kormány erőfeszítéseire és eredményeire, többek között arra, hogy a 27 mérföldkőből 22-t még a Bizottság szerint is teljesen, ötöt már részlegesen teljesített, emellett több forrást is haza hozott. Hangsúlyozta: végig konstruktívan álltak a vitához, viszont ragaszkodtak az ország szuverenitásának védelméhez.

Majd felidézte, hogy a Tisza EP-képviselője, Kollár Kinga korábban úgy nyilatkozott: a források visszatartása hasznos, mert erősíti az ellenzéke, és a SAFE esetében kérték, hogy a kifizetést függesszék fel, mert az befolyásolhatná a választások kiemenetelét. Összességében Bóka János úgy látja: a pénzek visszatartásának fő oka politikai volt – Brüsszel meg akart szabadulni az Orbán-kormánytól.

A törvénycsomag általános vitája kora délután ért véget, ezek után a Törvényalkotási Bizottság elé kerül majd, és az Országgyűlés akár már a jövő hét elején szavazhat is róla.