Különleges, több mint 2200 éves mauzóleum maradványaira bukkantak Kína középső részén, a Hszienjang közelében található Hszian–Hszienjang nemzetközi repülőtér közelében.
A régészek szerint a monumentális sírkomplexum a Hadakozó Fejedelemségek korának végére, vagyis az időszámításunk előtti 5–3. század közötti időszakra vezethető vissza, és mérete, felépítése, valamint kialakítása alapján egy magas rangú uralkodó vagy királyi családtag nyughelye lehetett. A szakértők egyik legfontosabb feltételezése szerint a sír Huayang királyné anyacsászárnéé, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti fogadott nagyanyjáé lehet.
A régészeti lelőhelyet 2018-ban fedezték fel, amikor a repülőtér bővítéséhez kapcsolódó munkálatok zajlottak. A részletes feltárások 2022-ben kezdődtek, és azóta a kutatóknak sikerült feltérképezniük a szinte négyzet alakú, kettős gyűrűs szerkezetű sírkomplexum jelentős részét. A területet árkok, falak és kapuszerkezetek vették körül, középpontjában pedig egy hatalmas fő sírkamra helyezkedik el. A komplexum mérete és kialakítása a szakemberek szerint a korabeli Qin állam királyi temetkezéseire jellemző.
A lelőhely különösen gazdag temetkezési együttest alkot. A fő sír környezetében 45 melléksírt és további 15 temetkezési helyet azonosítottak, emellett nyolc kísérőgödröt és 62 áldozati gödröt is feltártak. Az ásatások során összesen 258 tárgy került elő. A leletek között kerámia-, bronz-, vas-, jade-, achát- és üvegtárgyak is vannak, amelyek fontos információkat szolgáltathatnak az egykori Qin-állam temetkezési szokásairól és társadalmi viszonyairól.
A központi sírkamra mintegy 26,4 méter mélyre nyúlik a föld alatt, miközben a még fennmaradt sírhalom körülbelül tízméteres. A melléksírokban talált emberi maradványok vizsgálata alapján a temetkezések az időszámításunk előtti 389 és 208 közötti időszakból származhatnak. Egy bronzból készült háromlábú edényen ráadásul a Song klánra utaló feliratot is találtak.
A sír pontos tulajdonosát azonban egyelőre nem sikerült kétséget kizáróan azonosítani. Ennek egyik oka, hogy a komplexumot az évszázadok során nagymértékben kifosztották, így számos olyan tárgy és felirat elveszhetett, amely egyértelmű bizonyítékot szolgáltathatna az eltemetett személy kilétére. Zhao Hanqing, a Shaanxi tartományi régészeti intézet munkatársa szerint azonban a jelenlegi bizonyítékok alapján Huayang királyné anyacsászárné a legvalószínűbb jelölt.
A feltételezést az is erősítheti, hogy a feltárt mauzóleum mindössze mintegy két kilométerre található Xiaowen király sírjától. Huayang az ő özvegye volt, ezért a két temetkezési hely közelsége fontos támpontot jelenthet a régészek számára. A kutatók ugyanakkor továbbra is óvatosan kezelik az azonosítást, amíg nem kerül elő olyan bizonyíték, amely közvetlenül összeköti a mauzóleumot Huayanggal.
Huayang személye azért is különösen jelentős, mert a Qin-dinasztia történetének egyik fontos alakjáról lehet szó. A Qin eredetileg csak egy volt a korabeli Kína egymással rivalizáló államai közül, később azonban fokozatosan megerősödött, és katonai terjeszkedésének, valamint központosított közigazgatásának köszönhetően meghatározó hatalommá vált. Kr. e. 221-ben Ying Zheng, Qin uralkodója legyőzte utolsó riválisait is, majd Qin Si Huang-ti néven Kína első császárává nyilvánította magát.
A Qin-dinasztia rövid ideig uralkodott, 207-ben már összeomlott, történelmi jelentősége azonban óriási volt. Uralkodása alatt egységesítették többek között az írásrendszert, a hosszúság- és súlymértékeket, valamint olyan közigazgatási rendszert alakítottak ki, amely későbbi kínai dinasztiák működésére is hatással volt. A Huayanghoz köthető mauzóleum ezért nemcsak egyetlen előkelő személy sírja miatt lehet fontos, hanem a kínai államiság kialakulásának egyik kulcsfontosságú korszakába is betekintést nyújthat.
A régészek számára a lelőhely további vizsgálata különösen értékes lehet, hiszen a több száz lelet, a melléksírok, az áldozati gödrök és a monumentális központi sír együtt olyan képet rajzolhat ki a Qin-kor temetkezési kultúrájáról, amelyhez hasonló ritkán maradt fenn ilyen épségben. Ha a további kutatások valóban bizonyítani tudják, hogy Huayang királyné anyacsászárnét temették el a mauzóleumban, az újabb fontos adalék lehet a Qin-dinasztia és az első kínai császárság történetéhez – írja a focus.de.
