Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de mintegy 13 ezer évvel ezelőtt még szárazföldi kapcsolat köthette össze Máltát és Szicíliát.
A kutatások szerint a két területet egy körülbelül 90 kilométer hosszú földsáv kapcsolta össze, amelyen keresztül akár gyalog is át lehetett jutni az egyik térségből a másikba. Ennek hátterében elsősorban az utolsó jégkorszak okozta jelentős tengerszintcsökkenés állt: ekkor a világtengerek szintje nagyjából 130 méterrel alacsonyabb volt a jelenleginél.
Olasz és máltai kutatók a „Bridges” nevű expedíció keretében próbálják feltérképezni ennek az ősi szárazföldi folyosónak a ma már víz alatt fekvő maradványait. A kutatómunka során a CNR olasz Nemzeti Kutatási Tanács Gaia Blu nevű kutatóhajója, valamint a trieszti OGS óceánkutató és geofizikai intézet szakemberei vizsgálják a tengerfeneket. Az egykor szárazföldet alkotó terület ma több mint száz méterrel a tenger felszíne alatt található.
A tengerfenék feltérképezése egy rendkívül összetett ősi tájat rajzol ki. A kutatók több tíz kilométeren át húzódó, helyenként megszakadó kiemelkedéseket, medencéket, mélyedéseket és egykori lagúnákra emlékeztető területeket azonosítottak. Emanuele Lodolo, az OGS geofizikai kutatója szerint a táj bizonyos szempontból a mai trópusi sekélytengeri platformokhoz hasonlíthatott: viszonylag sík területeket gerincek és természetes akadályok választottak el egymástól, mögöttük pedig védett medencék és lagúnák alakulhattak ki.
A felfedezés ugyanakkor egy érdekes régészeti kérdést is felvet. Míg a földtani folyamatok alapján jól rekonstruálható, hogy miként alakulhatott ki és hogyan süllyedt később tenger alá ez a szárazföldi kapcsolat, egyelőre nem tudni biztosan, hogy milyen élőlények használták az egykori folyosót. Különösen érdekes az emberi jelenlét kérdése, mivel a Máltán talált legősibb emberi nyomok körülbelül 8900 évesek, vagyis jóval fiatalabbak, mint az egykori szárazföldi kapcsolat.
A kutatók ezért egy újabb expedíció során emberi vagy állati maradványokat, ősi eszközöket, illetve növényi maradványokat is keresnének a tengerfenéken. Ezek segítségével kiderülhetne, hogy az emberek vagy más élőlények valóban használták-e ezt az ősi, ma már elsüllyedt útvonalat. A kutatás így nemcsak Málta és Szicília földtörténeti múltját tárhatja fel, hanem azt is megmutathatja, hogyan változtatta meg a jégkorszak végén emelkedő tengerszint a Földközi-tenger térségének földrajzát – La Repubblica.
