Belföld

Végóráit éli a Velencei-tó?

Rekordalacsony vízszint mellett indul mentőakció, amely talán az utolsó esély

A Velencei-tó vízszintje kevesebb mint tíz centiméterre van a valaha mért rekordalacsony szinttől és a teljes kiszáradás fenyegeti a már így is megcsappant élővilágot és a teljes tómedert.

Végóráit éli a Velencei-tó?
A Velencei-tó kiszáradhat
Fotó: AFP/Ferenc Isza

Hazánk harmadik legnagyobb és Európa egyik legmelegebb tava, a Velencei-tó igen nagy veszélyben van az aszályos idők közepette.

A tó életének mélypontja 2022. szeptember 23-án következett be, aznap Agárdnál mindössze 53 centiméter volt a tó vízszintje. Vagyis az eddigi legalacsonyabb vízállást mostanra 9 centiméterre közelítettük meg.

Nem feltétlen teljesen természetellenes a kiszáradás, a szikes állóvizű tavunknál minden 100 évben előfordulnak ilyen állapotok, korábban már volt példa hasonló eseményre, sőt..., a feljegyzések szerint 1863 és 1866 között például teljesen kiszáradt.

Azonban a part menti nádasok minősége már folyamatosan romlik, a szárazra kerülő mederrészek cserjésednek. A korábbi költőszigetek kiszáradása miatt a fészkelő madarak védelme megszűnt, és a halak ívóhelyei is eltűnnek.

De mégis miért van ekkora hiány?

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) mérései szerint a Velencei-tó vízgyűjtő területén drámai csapadékhiány halmozódott fel. Az elmúlt években a térségből több mint 300 milliméternyi eső hiányzik az átlagos harmincéves bázishoz képest.

Nagy a baj, ma már több mint 300mm csapadékhiány halmozódott fel a Velencei-tó környékén
Nagy a baj, ma már több mint 300mm csapadékhiány halmozódott fel a Velencei-tó környékén
Fotó: ovf.hu

Amikor a természetes csapadék elmarad, a tónak a mesterséges vízpótlásra kellene támaszkodnia, ám ez a rendszer jelenleg működésképtelen. Az elte környezet- és tájföldrajzi tanszék átfogó vizsgálata és tanulmánya rámutatott, hogy a tó vízpótlását szolgáló, még az 1970-es években kiépített rendszert (a Császár-víz csatornát, valamint a Pátkai- és Zámolyi-tározókat) az elmúlt évtizedekben elhanyagolták.

A Pátkai-tározó, amely évtizedek óta kulcsszerepet játszott a Velencei-tó vízpótlásában, az utóbbi években súlyos ökológiai kihívásokkal nézett szembe.

„Vizsgálataik rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében nem a környező területeken folyó mezőgazdasági tevékenység, hanem elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, valamint a befolyó vizek tápanyagterhelése állhat. Ezek oka pedig erőteljesen kapcsolódik a globális felmelegedéshez, mely a térségbe szélsőséges csapadékeloszlást eredményezett. Ehhez társul a tározót tápláló Császárvíz vizének elvezetése a patak felső szakaszán. Ma medrében ezért magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya” – áll a tanulmány konklúziójában.

Kincsesbányáról és Csórról tervezik a karsztvizet a Velencei-tóba vezetni
Kincsesbányáról és Csórról tervezik a karsztvizet a Velencei-tóba vezetni
Fotó: google.com/maps

Lakossági felháboródás és a megoldás keresése

A tó északi partján fekvő Sukorónál egy hatalmas, 68 hektáros tóparti terület beépítése ellen robbant ki komoly helyi elégedetlenség. Egy magánbefektető lakóparkokat, szállodát és apartmanházakat tervezett ide.

A lakossági felháborodás kézzelfogható bizonyítékai azok a tömeges aláírásgyűjtések, amelyeket az aHang nevű civil platformon indítottak el a tó védelmében amelyekkel részleges eredményeket már sikerült elérni.

A kormány végül széles körű párbeszédet indított a tó megmentéséért. A nemrégiben tartott fórumon Gajdos László élő környezetért felelős miniszter is részt vett, amelyben megkezdték a szakmai egyeztetést a lakosság bevonásával.

Objektum doboz

Van még kiút?

A Velencei-tó megmentése már nem halogatható tovább. A szakemberek szerint a megoldás kulcsa két lépcsőben rejlik:

A 2026. június elején bejelentett Pátkai- és Zámolyi-tározó rekonstrukció az első lépés. A medrek kikotrása, az üledék eltávolítása és a vízminőség helyreállítása nélkül a Velencei-tó természetes vízpótlása halott marad.

A Fejér Vármegyei Mérnöki Kamara és a vízügyi szakértők egybehangzó véleménye szerint a klímaváltozás korában a helyi vízgyűjtő területek már nem elegendőek. A végleges és megnyugtató megoldást egy mesterséges Duna-vízátvezetés jelentené. A folyó menti kavicságyakon keresztül megszűrt, kiváló minőségű duna-víz csővezetékeken történő ideszállítása stabilan garantálni tudná a tó 140–170 centiméteres optimális vízszintjét, függetlenül attól, hogy mekkora aszály sújtja a térséget.

A Velencei-tó jelenleg lélegeztetőgépen van. A civil összefogás és a politika mostani egymásra találása reményre ad okot, de az óra ketyeg: ha a radikális mérnöki beavatkozások elmaradnak, Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava néhány éven belül végleg mocsárrá, majd kiszáradt mederré válhat.

Kapcsolódó írásaink