Sürgető politikai helyzetben Magyar Péter

Nem meglepő módon az eddigieknél is nagyobb a figyelem Magyarország felé, a brüsszeli Politico naponta több vezető cikket is ír a választások nyomán.

A lap szerint Magyar Péter miniszterelnök-jelölt tudja, mit akar Brüsszeltől, Brüsszel pedig azt, hogy mit vár Budapesttől.

Itt kezdődik a nagy alku.

Annak ellenére, hogy Magyar legkorábban május 5-én veheti át az ország vezetését, máris megkereste Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét – akivel hétfőn este beszélt –, hogy megpróbálja újjáépíteni Budapest kapcsolatát az EU-val, amely Orbán Viktor miniszterelnök 16 éves kormányzása alatt összeomlott, a Politico megfogalmazása szerint.

Magyar új kormánya számára a vasárnapi választási győzelem után az első számú prioritás a befagyott 18 milliárd eurós uniós forrás felszabadítása. Emellett hozzá akar jutni mintegy 16 milliárd eurós európai védelmi kölcsönhöz, és szeretné megszüntetni a napi 1 millió eurós bírságot, amelyet azért szabtak ki, mert Magyarország „megszegte a migrációs törvényt”.

Magyarnak több karikán kell átugrania, hogy megszerezze a készpénzt, hogy bebizonyítsa, komolyan gondolja Orbán államának megreformálását, és Brüsszelnek is megvannak a politikai prioritásai, amelyeket Magyarnak teljesítenie kell.

Brüsszel számára az a legfontosabb politikai cél, hogy Magyarország vessen véget egy létfontosságú, 90 milliárd eurós Kijevnek nyújtott uniós hitellel kapcsolatos vétójogának, és támogassa az Oroszországgal szembeni új uniós szankciócsomagot. Az Európai Bizottság azt is szeretné elérni, hogy Magyarország ne álljon ellent az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdésének.

Mindkét fél szerencséjére mindenki hajlandónak tűnik a változásra, méghozzá gyorsan. (Magyar számára rövid az idő, hiszen az uniós források jelentős részét elveszíti, ha augusztusig nem hajtja végre a szükséges jogállami reformokat. „Elmondhatom, hogy rendkívül fontos, hogy a pénzt hazahozzuk, méghozzá a lehető leggyorsabban” – mondta Magyar hétfőn.

Hétfői telefonhívásában ígéretet tett von der Leyennel a reformvállalások elfogadására, és hangsúlyozta a korrupcióellenes intézkedések végrehajtásának fontosságát – ideértve az európai ügyészséghez való csatlakozást – az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását, valamint a média és a tudományos szabadságok védelmét.

Von der Leyen optimista hangot ütött meg hétfőn az esetleges változásokkal kapcsolatban.

„Természetesen a lehető leghamarabb megkezdjük az együttműködést a kormánnyal… annak érdekében, hogy gyors és késedelem nélküli előrelépés történjen a magyarok érdekében” – mondta az Európai Bizottság elnöke.

Jessica Rosencrantz svéd EU-miniszter is egyetértett azzal, hogy a diplomáciai környezet most kedvezőnek tűnik. „Az már önmagában fontos, hogy Magyar Péter egyértelművé tette, hogy újjá akarja építeni a kapcsolatokat és a bizalmat az EU-val” – mondta.

Egy háromórás hétfői sajtótájékoztatón határozottan azt javasolta, hogy nem állna útjában az EU Kijevnek nyújtott 90 milliárd eurós hitelének. Elmondta, hogy Budapest a decemberi Európai Tanács ülésén hozzájárult ehhez a finanszírozáshoz, és most „szeretne koherens lenni” ezzel a korábbi kötelezettségvállalással.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kétharmados többség lehetővé teszi számára, hogy átfogó igazságügyi reformokat hajtson végre az uniós szabályoknak való megfelelés és a magyar források blokkolásának feloldása érdekében. Jelezte, távolságot akar tartani Moszkvától, és bár ellenzi Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását, kormánya „a csatlakozásra kész országokat segíti, nem pedig sorban állásra készteti őket”.

„[A magyar párt] Tisza azt mondta, hogy nem akarnak gyorsított utat. Svédország is érdemalapú” – fogalmazott Rosencrantz. „Ukrajnának megvan az érdeme – valóban végrehajtották a reformjaikat –, és most itt az ideje, hogy hivatalosan is megnyissák a tárgyalások első klaszterét.”

Magyar első külföldi látogatása Lengyelországban lesz, amely a közelmúltban tapasztalta az uniós források feloldását. Találkozik Donald Tusk miniszterelnökkel, aki „kész lesz segíteni neki, minden részletet elmagyarázni”, és „megosztani tapasztalatait” – mondta Andrzej Halicki, a Tusk-féle Európai Parlament Polgári Koalíció pártjának vezetője.

Miután Tusk 2023-ban megnyerte a lengyel választást, az Európai Bizottság 2024 februárjában több mint 100 milliárd eurót feloldott, amelyet a jogállamisági aggodalmak hátráltattak, miután Tusk igazságügyi reformtervet nyújtott be, és megtette a kezdeti lépéseket a bizalom helyreállítására.

A lengyel ügyben azonban Karol Nawrocki végül meggátolta a Tusk által megígért reformokat, ami panaszokhoz vezetett, hogy Varsó pusztán változást ígérve nyerte el a támogatást. A varsói keserű tapasztalatok miatt a Bizottság óvakodott attól, hogy pénzeszközöket folyósítson, mielőtt megbizonyosodhatna a reformok megvalósulásáról.

Ennek ellenére Magyar kétharmados többsége azt jelenti, hogy nem valószínű a lengyel helyzet megismétlődése.

„Szupertöbbségünk van a parlamentben, és ez felhatalmazza az állami rendszereket, és ezt meg is fogjuk tenni” – mondta Magyar.

Magyar elmondása szerint mielőbb kormányalakításra vágyik, és felszólította a köztársasági elnököt, hogy május 12-ről hozza előre az új parlament beiktatását május 5-re, így formális csomagot terjeszthet elő a brüsszeli igények kielégítésére.

A szupertöbbség azt jelenti, hogy gyorsan kell dolgoznia.

„Mindent meg tud csinálni, tudod, nincs mentség… pontosan tudja, mit kell tenni, a Bizottságnak természetesen megvannak a kritériumai, és szerintem elő kell terjesztenie egy tervet: így fogom csinálni, ennyi időn belül” – mondta a POLITICÓ-nak az Európai Parlament magyarországi jogállamiságot felügyelő vezető képviselője, a holland Green Tineke Strik.

„Úgy gondolom, hogy ez egy tökéletes pillanat arra, hogy találkozzunk a többi európai vezetővel, hogy megvitassák a tennivalókat, és hogyan látja ezt” – mondta Green Tineke Strik.