A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 31,5 tonnáról 94,5 tonnára növelte Magyarország aranytartalékát – közölte tegnap az MNB. A döntéssel a jegybank folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, amelynek köszönhetően az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett. Az aranytartalék növeléséről meghozott döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. Az elmúlt években az arany nemzetközi tartalékon belüli szerepe számos jegybank esetében erősödött. A jegybankok arany iránti kereslete rekordmagasságú volt 2018-ban (656 tonna), majd 2019-ben is (669 tonna). Az MNB 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett. A háború végén a jegybank a legendás Aranyvonatán mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe, ahonnan a tartalék teljes mértékben visszakerült az ország tulajdonába. A rendszerváltás idején az MNB akkori vezetésének döntése nyomán Magyarország aranytartaléka 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent, és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az ország egy főre jutó aranytartaléka 0,1 unciáról 0,31 unciára emelkedett, így a kelet-közép-európai régióban mostantól Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
A jegybank megháromszorozta az ország aranytartalékát, ezzel a három évvel ezelőtt megkezdett gyakorlatát folytatta
Gazdaságstratégiai célok
Ajánló
- 2021.04.08. - 00:22
