Alig néhány héttel ezelőtt egy új szupernóva robbant fel egy közeli, mintegy 50 millió fényévre lévő galaxisban. A jelenséget olyan korán sikerült felfedezni, hogy még nem érte el maximális fényességét, ezért a kutatók globális felhívást tettek közzé a megfigyelésére. A tudományos szempontból rendkívül értékes esemény nyomon követésébe még az amatőr csillagászok is bekapcsolódhatnak.
Alig néhány héttel ezelőtt egy új szupernóva robbant fel egy hozzánk viszonylag közeli galaxisban.
A csillagrobbanást elég korán észlelték ahhoz, hogy még a fényessége csúcspontja előtt megkezdődhessen a vizsgálata.
Most globális felhívás indult a jelenség tanulmányozására a következő napokban, amelyhez még az amatőr csillagászok is csatlakozhatnak.
Ez egy kisméretű, sűrű égitest – például egy Naphoz hasonló csillag visszamaradt, szabaddá vált magja –, amelynek már kifogyott a nukleáris üzemanyaga.
Ha ennek a fehér törpének van egy kísérőcsillaga, akkor anyagot szívhat el tőle. Az anyag felhalmozódása addig növeli a fehér törpe tömegét, amíg az össze nem omlik, és hatalmas robbanásban el nem pusztul.
Ennek a kritikus küszöbértéke a Nap tömegének 1,44-szerese.
Emiatt ezeknek a szupernóváknak a fényessége meglehetősen állandó, így úgynevezett standard gyertyaként használhatók – olyan kozmikus jelenségekként, amelyek rendkívül pontos távolságmérést tesznek lehetővé a világegyetemben.
Egy kis szerencse
Ez a szupernóva különösen közel történt hozzánk, az NGC 1433 galaxisban, amely körülbelül 50 millió fényévre található a Földtől.
A jelenséget az Asteroid Terrestrial-impact Last Alert System (ATLAS) rendszer észlelte 2026. november 2-án.
Az SN 2026ahvu jelű szupernóva várhatóan november 18. és 23. között éri el fényessége csúcspontját.
A Nemzeti Tudományos Alapítvány NOIRLab kutatóközpontja több obszervatóriumot is bevet az esemény nyomon követésére.
Már új felvételek is készültek a Sötét Energia Kamerával (DECam) és a Gemini South távcsővel. A szervezet arra buzdítja a többi, földi és űrtávcsövekkel dolgozó kutatócsoportot is, hogy a következő héten vizsgálják meg a jelenséget.
A szupernóva részletes időbeli fejlődése, valamint a különböző hullámhosszakon – különösen a látható fény tartományán túl – végzett megfigyelések új ismereteket hozhatnak, amelyek jelentősen finomíthatják a jelenlegi elméleteket és modelleket.
Ez pedig rendkívül sokat jelenthet a kozmológia jelenlegi, megoldatlan problémáinak tisztázásában.
De nem csak a hivatásos csillagászok és a nagy obszervatóriumok kapcsolódhatnak be a megfigyelésbe.
Amatőrök is láthatják a csillagrobbanást
A szupernóva elég fényes, a galaxis pedig elég közel van ahhoz, hogy az amatőr csillagászok is megfigyelhessék.
Az égitest már most is elég fényes ahhoz, hogy egy kisebb távcsővel is látható legyen, ráadásul a fényessége még többszörösére fog növekedni.
Sajnos a galaxis az Ingaóra (Horologium) csillagképben található: míg a déli féltekéről tisztán látható, az északi féltekén sok megfigyelő számára csupán néhány fokkal emelkedik a horizont fölé – írta az IFLScience.







