A csernobili atomerőmű közelében élő kutyák genetikai állományában a természetes szelekció jeleit azonosították a kutatók. A vizsgálat során több mint száz olyan genomrégiót találtak, amelynek változásai összefügghetnek a nehéz környezeti feltételekhez való alkalmazkodással. Az érintett gének között a DNS-javításért és az immunrendszer működéséért felelős szakaszok is szerepelnek.
A kutatás újabb adalékokkal szolgálhat annak megértéséhez, hogyan változnak az elszigetelt állatpopulációk a környezet hatására. A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a genetikai különbségeket közvetlenül a sugárzás okozta.
Miben különböznek a csernobili kutyák?
Korábbi vizsgálatokban a kutatók két, a csernobili zónában élő kutyapopulációt hasonlítottak össze. Az egyik csoport az atomerőmű közvetlen közelében él, a másik pedig Csernobil városában, mintegy 16 kilométerre az erőműtől.
A két populáció genetikai profilja a földrajzi közelség ellenére jelentősen eltér egymástól. A kutyák ugyanakkor genetikailag hasonlóságot mutatnak oroszországi, lengyelországi és más kelet-európai populációkkal.
A kutatók különösen a DNS-javító mechanizmusokhoz kapcsolódó genetikai eltérésekre figyeltek fel.
„Földrajzi közelségük ellenére ez a két kutyacsoport genetikai szinten nagyon különbözik” – mondta Megan Dillon, az Észak-Karolinai Állami Egyetem állatorvos-tudományi karának kutatója.
Az új vizsgálatban a szakemberek arra keresték a választ, hogy a különbségeket a természetes szelekció vagy a genetikai sodródás magyarázhatja-e. Utóbbi a genetikai változatok gyakoriságának véletlenszerű módosulását jelenti, amely különösen a kis létszámú, elszigetelt populációkban lehet jelentős.
Mi utal a természetes szelekcióra?
A természetes szelekció során azok a genetikai változatok válhatnak gyakoribbá a következő generációkban, amelyek előnyt biztosítanak az adott környezetben. A genetikai sodródás ezzel szemben véletlenszerű folyamat: a génváltozatok gyakorisága akkor is módosulhat, ha azok nem jelentenek túlélési előnyt.
A két folyamat elkülönítéséhez a kutatók a csernobili kutyák genetikai adatait kelet-európai, valamint a Galápagos-szigeteken élő, elszigetelt kutyapopulációk adataival vetették össze.
Az elemzés szerint az erőmű közelében élő kutyák esetében nem mutatkoztak a genetikai sokféleség olyan mértékű csökkenésének jelei, amelyet a genetikai sodródás jelentős hatása esetén várnának. A vizsgált populáció méretére vonatkozó mutatók sem támasztották alá ezt a magyarázatot.
A kutatók ugyanakkor jelentős genetikai eltéréseket találtak az erőmű környékén élő kutyák és más vizsgált populációk között. Az eredmények arra utalnak, hogy a földrajzi elszigeteltség önmagában nem magyarázza meg a csernobili állatok sajátos genetikai jellemzőit.
A DNS-javítással és az immunrendszerrel kapcsolatos gének is érintettek
A vizsgálat során több mint száz olyan genomrégiót azonosítottak, amely a természetes szelekció lehetséges jeleit mutatja. Ezek között olyan gének találhatók, amelyek a DNS javításában és másolásában, a sejtciklus szabályozásában, valamint az immunrendszer működésében játszanak szerepet.
A kutatók szerint ezek a genetikai sajátosságok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az állatok nehéz környezeti feltételek között is életben maradjanak, például mérgező anyagok jelenlétében.
Matthew Breen, az összehasonlító onkogenetika professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az állatok, amelyek túlélték a káros környezeti hatásoknak való kezdeti kitettséget, már korábban is rendelkezhettek olyan genetikai változatokkal, amelyek segíthették a túlélésüket.
A szakemberek azonban óvatosságra intenek az eredmények értelmezésében. A genetikai mintázatok a természetes szelekció lehetőségét támasztják alá, de nem bizonyítják, hogy a változásokat kifejezetten a sugárterhelés idézte elő. Ehhez további vizsgálatokra van szükség.
Más állatok is alkalmazkodnak a csernobili környezethez
A csernobili tiltott övezet élővilága rendszeresen szolgál kutatási témával a szakemberek számára. A térségben megfigyelt állatok viselkedése és állománya egyaránt érdekes információkkal szolgál a környezeti hatások vizsgálatához.
Korábban egy rókát figyeltek meg nappal a csernobili övezetben, ami a kutatók szerint ritka jelenség. A szakemberek a tél közeledtével az állat sűrűbb téli bundájára is felhívták a figyelmet.
Más vizsgálatok a szarvasállomány csökkenését jelezték a csernobili rezervátumban, amelynek okait szintén kutatják – írta meg az UNIAN.
