A csernobili baleset után a tilalmi zónában élő vad kutyák különálló genetikai populációkat alkottak.
Az 1986 áprilisában történt csernobili atomerőmű- baleset után több ezer ember hagyta el a zónát, akik nem tudták magukkal vinni kutyáikat. Évtizedekkel később a tudósok úgy döntöttek, hogy kiderítik, hogyan éltek a vad kutyák és utódaik.
A tanulmány során a tudósok tanulmányozták ezen állatok genetikai szerkezetét. Az elemzés kimutatta, hogy az atomerőmű közelében élő kutyák genetikailag különböznek a tőle 15 km-re fekvő Csernobil városában élőktől – írja a Hindustan Times. Megjegyzendő, hogy a kutatók egy külön genetikai csoportot is felfedeztek Szlavuticsban, amely az erőműtől mintegy 45 km-re található.
Így 2017 és 2019 között a tudósok 302 vad kutyától gyűjtöttek vérmintát három helyszínről: a csernobili atomerőmű területéről, Csernobil városából és Szlavuticsból.
A kutatók 129 497 genetikai markert hasonlítottak össze, hogy meghatározzák az állatok közötti rokonsági fokot, és azonosítsák a különböző populációk jellemzőit.
Az eredmények azt mutatták, hogy a három helyszínről származó kutyák nem alkotnak egyetlen genetikailag homogén csoportot. A tudósok azonban számos családi kapcsolatot találtak az állatok között, beleértve a zóna különböző részein élőket is.
A vizsgált 302 kutya közül 233-nak, azaz körülbelül 77 százaléknak voltak szülei vagy leszármazottai a többi vizsgálatban résztvevő között. A tudósok összesen 15 családcsoportot azonosítottak. A legnagyobb több mint 162 kutyát foglalt magában.
Ezek az eredmények a rokonsági kapcsolatok összetett szerkezetére utalnak. A populációk közötti genetikai különbségek ellenére sem voltak teljesen elszigeteltek egymástól: egyes állatoknak rokonaik éltek a kizárási zóna más részein.
A kutatók szerint ez a kutyák vagy őseik mozgására utalhat.
Miért különböznek egymástól a kutyák?
A Tiltott Zóna heterogén környezet, így az állatok életkörülményei ezeken a helyeken változatosak. Például az emberek továbbra is dolgoznak a csernobili atomerőmű közelében, kutyákat etetnek. Más területeken az állatoknak maguknak kell táplálékot találniuk, és alkalmazkodniuk a helyi körülményekhez.
Mindez befolyásolhatja az állatok mozgását, szaporodását és családcsoportok kialakulását. A genetikai különbségek összefüggésben állhatnak a keresztezés történetével és a kutyák származásának jellemzőivel is.
Összefüggésben van-e a kutyák genetikája a sugárzással?
Annak ellenére, hogy az állatok radioaktív szennyezés által érintett területen élnek, a tudósok nem állítják, hogy a sugárzás okozta a kimutatott genetikai különbségeket.
A tudósok megjegyezték, hogy 40 évvel a csernobili katasztrófa után a helyi kutyák továbbra is fontos tudományos kutatási tárgyát képezik. DNS-ük vizsgálata segít megérteni, hogyan alakulnak ki az állatpopulációk a megváltozott környezetben, és miért maradhatnak fenn genetikai különbségek még az egymáshoz viszonylag közel élő csoportok között is.
