Az új kutatás szerint a Föld forgási sebessége nem állandó, ezért a napok hossza is folyamatosan, bár számunkra észrevehetetlen mértékben változik. A több évtizeden át megfigyelhető eltérések mindössze néhány ezredmásodpercesek, mégis fontos információkat szolgáltathatnak arról, mi történik több ezer kilométerrel a felszín alatt.
A kutatók szerint a hosszabb távú változások egyik legfontosabb mozgatórugója a Föld belsejében fellépő gravitációs kölcsönhatás, különösen a szilárd belső mag és a köpeny közötti kapcsolat.
A kutatásban az 1964 és 2019 közötti időszak adatait elemezték, miközben igyekeztek kiszűrni azokat a hatásokat, amelyek szintén befolyásolhatják a Föld forgását, például a légkör és az óceánok mozgását, az árapályt, illetve a tömeg átrendeződését. A fennmaradó mintázat arra utalt, hogy a Föld mélyében zajló folyamatok jelentős szerepet játszanak a forgási sebesség lassú változásaiban. A kutatók három lehetséges mechanizmust hasonlítottak össze: az elektromágneses kapcsolatot, a köpeny és a mag határán kialakuló topográfiai kölcsönhatást, valamint a belső mag gravitációs nyomatékát. Az eredmények alapján elsősorban az utóbbi magyarázza a megfigyelt hosszú távú ingadozásokat.
A felfedezés azért is érdekes, mert a napok hosszának apró változásai egyfajta „ablakként” szolgálhatnak a Föld belsejébe. A kutatók a forgási adatokból következtetni tudnak a belső mag és a mélyebb köpenyrétegek tulajdonságaira is. A modellek például arra utalnak, hogy a belső mag mechanikailag rugalmasabb vagy könnyebben deformálódó lehet, mint korábban gondolták. A mély köpeny viszkozitására és elektromos vezetőképességére szintén következtetéseket lehet levonni ezekből az apró forgási eltérésekből.
Bár a változások a hétköznapokban teljesen észrevehetetlenek, a rendkívül pontos időmérésben komoly jelentőségük van. A Föld forgása ugyanis nem tökéletesen szabályos, ezért a koordinált világidő, vagyis az UTC és a tényleges földforgás között időnként eltérés alakul ki. Ezt eddig úgynevezett szökőmásodpercekkel korrigálták. A rendszer azonban változás előtt áll: a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Konferencia 2022-ben úgy döntött, hogy legkésőbb 2035-től fokozatosan nagyobb távolságot teremtenek az UTC és a Föld szabálytalan forgása között. Erre azért van szükség, mert a szökőmásodpercek beillesztése problémákat okozhat a digitális hálózatokban, a műholdas rendszerekben és más nagy pontosságú technológiákban.
Vagyis miközben számunkra továbbra is 24 órásnak tűnik egy nap, a háttérben a bolygó folyamatosan apró sebességváltozásokon megy keresztül. A kutatók számára ezek a mindössze ezredmásodperces eltérések értékes információkat hordoznak a Föld legmélyebb, közvetlenül alig vizsgálható régióiról - írja a Nature.
