A Csendes-óceánban kialakuló El Niño időjárási jelenség a mérések történetének egyik legerősebbike lehet, amely világszerte áradásokat, aszályokat, szélsőséges hőséget és súlyos terméskiesést okozhat. A Chicagói Egyetem Klímahatás Laboratóriuma (Climate Impact Lab) szerdán közölte: februárig a jelenség akár 451 ezer többlethalálesetet is követelhet a hőség miatt.
Mi az az El Niño?
Az El Niño a természetesen előforduló El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) ciklus meleg fázisa, egy olyan éghajlati jelenség, amely az egész bolygó időjárását befolyásolja. Általában megemeli a globális átlaghőmérsékletet, és hatalmas területeken borítja fel a csapadékeloszlást: bizonyos régiókban aszályt, máshol heves esőzéseket okoz. A jelenség jellemzően két-hét évente ismétlődik, amikor a gyengülő passzátszelek miatt felmelegszik a tengervíz a Csendes-óceán keleti részén.
Mitől lesz egy El Niño „szuper”?
A Csendes-óceán emelkedő vízhőmérséklete az El Niño kialakulásának legbiztosabb jele. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) adatai szerint az egyenlítői csendes-óceáni tengerfelszín hőmérséklete ebben a hónapban 3,05 Celsius-fokkal haladta meg a normál szintet. Ez a feljegyzések kezdete óta a legmagasabb hőmérsékleti anomália az El Niño történetében, amely messze túlszárnyalja a jelenség hivatalos megállapításához szükséges 0,5 fokos küszöbértéket.
A kormányhivatal hivatalosan júniusban hirdette ki az El Niño kezdetét. A NOAA skálája szerint a normálisnál 0,5 fokkal magasabb hőmérséklet gyenge, az 1 fokos eltérés mérsékelt, az 1,5 fokos erős, míg a 2 fok feletti anomália nagyon erős El Niño jelenséget jelent.
Bár a WMO hivatalosan nem használja a „szuper” kifejezést, ebben a hónapban arra figyelmeztetett, hogy a most formálódó El Niño egy „nagyon erős eseménnyé” fokozódik, jelentős hatást gyakorolva a globális csapadékmennyiségre és hőmérsékletre.
A legutóbbi erős El Niño a 2023–2024-es időszakban zajlott, amely az éghajlatváltozással párosulva 2024-et a bolygó eddigi legforróbb évévé tette. Abban az évben Bolíviát és Venezuelát katasztrofális erdőtüzek pusztították, Nepált, Szudánt és Spanyolországot özönvízszerű áradások sújtották, míg Mexikóban és Szaúd-Arábiában a hőhullámok ezrek halálát okozták.
Összefügg az El Niño a klímaváltozással?
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, önmagában nem a klímaváltozás okozza. A globális felmelegedés azonban jelentősen felerősítheti a hatásait. Az üvegházhatású gázok kibocsátása az iparosodás előtti időkhöz képest mintegy 1,4 Celsius-fokkal növelte a bolygó átlaghőmérsékletét.
Ez a magasabb alapérték súlyosbítja az El Niño következményeit: még magasabb hőmérsékleti csúcsokat, pusztítóbb aszályokat, intenzívebb esőzéseket és ezekből fakadó katasztrófákat – bozóttüzeket, árvizeket és terméskieséseket – eredményez. Egyes tudósok szerint az idei El Niño okozta pusztítás ízelítőt adhat azokból a szélsőségekből, amelyek az ember okozta felmelegedés miatt a következő évtizedekben már El Niño nélkül is mindennapossá válhatnak.
Mire számíthatunk ettől az El Niñótól?
A klímaváltozás és az El Niño együttes hatása miatt a WMO arra figyelmeztet, hogy 2027 lehet a mérések történetének legforróbb éve.
A Climate Impact Lab előrejelzése szerint a közelgő El Niño számlájára írható 451 ezer többlethalálesetből várhatóan 31 400 Nigériában, 19 300 Indonéziában, 17 600 pedig Szudánban következik be. A kutatók hangsúlyozzák, hogy megfelelő vészhelyzeti intézkedésekkel – például korai figyelmeztető rendszerekkel és a szabadtéren dolgozók védelmével – több tízezer életet lehetne megmenteni.
Egyes régiókban, például Dél-Amerika déli részén és Közép-Ázsia bizonyos területein az El Niño idején jellemzően több csapadék hullik, ami katasztrofális áradásokhoz vezethet. 2024-ben a brazíliai Rio Grande do Sul államban több mint 180 ember halt meg áradások következtében, és 600 ezer ember kényszerült elhagyni az otthonát.
Ezzel szemben Dél-Afrika, Közép-Amerika és Ausztrália kiszáradásra hajlamos, ami súlyosan visszavetheti a terméshozamokat és a vízerőművek energiatermelését. A rizsexportőrök arra számítanak, hogy a világ legnagyobb termelőjének számító Indiában a 2009–2010-es szezon óta idén lesz a legnagyobb mértékű a terméskiesés (amikor szintén egy El Niño okozta aszály vetette vissza a mezőgazdaságot).
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint 2027 végére közel 50 millió embert fenyeget majd súlyos éhezés a jelenség miatt; a legsúlyosabban érintett régiók között Dél-Afrika és Dél-Amerika is szerepel – írta a Reuters.
A folyamat a Csendes-óceántól távol eső területeken, így például Európában is felerősíti a hőhullámokat, emellett pedig növeli a hurrikánaktivitást a Csendes-óceán középső és keleti medencéjében.
