A több mint 2200 éves kínai terrakotta hadsereg a világ egyik legismertebb régészeti lelete, ám az életnagyságú agyagkatonák készítőinek kilétéről mindmáig viszonylag keveset tudtak a kutatók.
Egy új tudományos vizsgálat most arra utal, hogy a monumentális alkotás létrehozásában nem csupán felnőtt férfiak, hanem nők és gyermekek is részt vehettek. A bizonyítékot maguk az agyagfigurák felszínén fennmaradt, több mint két évezredes ujjlenyomatok szolgáltatták.
A terrakotta hadsereget 1974-ben fedezték fel kínai földművesek, akik egy kút ásása közben különös agyagszobrok maradványaira bukkantak. A leletek egy hatalmas, föld alatti temetkezési komplexum részét alkották, amelyet Kína első császára, Csin Si Huang-ti sírjának őrzésére alakítottak ki. A feltárt hadsereg több ezer életnagyságú katonából, mintegy 130 harci szekérből, 520 lófigurából és további 150 lovassági lóból áll. A katonák különlegessége, hogy bár első pillantásra hasonlónak tűnhetnek, arcuk, frizurájuk, ruházatuk és páncélzatuk részleteiben jelentős különbségek figyelhetők meg.
A kutatók sokáig abból indultak ki, hogy az ilyen összetett és nagyszabású alkotások elkészítését elsősorban felnőtt férfi kézművesek végezték. A mostani vizsgálat azonban új megvilágításba helyezheti ezt az elképzelést. Hsziaohszi Li régész és munkatársai egyetlen ásatási terület 36 agyagkatonáját vizsgálták meg, és kezdetben 91 ujjlenyomatot dokumentáltak. A többszörös lenyomatok kiszűrése után 79 mintát elemeztek részletesebben. A nyomok a figurák különböző részein, többek között a fejen, a karokon, a kezeken, a gallérokon és a páncélzat díszítőelemein maradtak fenn.
Az ujjlenyomatok azért különösen értékesek, mert a mintázat apró vonalai nemcsak az egyén azonosításában segíthetnek, hanem bizonyos mértékig az életkorra és a biológiai nemre vonatkozó következtetések levonását is lehetővé teszik. A kutatók a bőrrajzolat vonalai közötti átlagos távolságot vizsgálták. Ez a távolság a növekedés során általában változik, a csontozat éretté válása után pedig a férfiaknál átlagosan valamivel nagyobb lehet, mint a nőknél. A módszer ugyanakkor nem alkalmas arra, hogy minden egyes ujjlenyomat alapján teljes bizonyossággal meghatározzák az illető életkorát és nemét, ezért a kutatók statisztikai modellt alkalmaztak a minták összességének értékelésére.
Az elemzés meglepő eredményt hozott. A modell szerint a vizsgált ujjlenyomatok körülbelül 45 százaléka származhatott felnőtt férfiaktól, 32,7 százaléka felnőtt nőktől, míg 22,3 százaléka 15 év alatti gyermekektől. Ezek az arányok nem jelentik azt, hogy a teljes terrakotta hadsereg készítőinek pontosan ugyanekkora hányada tartozott az egyes csoportokba, de arra utalnak, hogy a munkában a korábban feltételezettnél sokkal változatosabb munkaerő vehetett részt.
A gyermekek jelenléte a műhelyekben a korabeli viszonyok között egyáltalán nem lenne meglepő. A Csin-dinasztia idejéből fennmaradt történelmi feljegyzések szerint az állami irányítás alatt működő műhelyekben tanoncok is tanulhatták a különböző mesterségeket. Elképzelhető, hogy a fiatalabb segítők egyszerűbb feladatokat kaptak, például a páncélzat apró díszeinek felhelyezését, míg a tapasztalt kézművesek a bonyolultabb formázási és szobrászati munkákat végezték. A nők részvétele szintén összhangban állhat azokkal a történelmi adatokkal, amelyek szerint a korszakban nők is dolgoztak állami felügyeletű kézműves műhelyekben.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az eredményeket óvatosan kell értelmezni. A vizsgálat viszonylag kis mintára, mindössze 36 szoborra és egyetlen ásatási területre terjedt ki. Ráadásul az ujjlenyomatok aránya nem feltétlenül tükrözi pontosan a munkások tényleges arányát, hiszen a tapasztalatlanabb kézművesek több nyomot hagyhattak az agyagon, mint a gyakorlott mesterek. A számításokat az is bizonytalanná teszi, hogy a kutatók modern európai referenciaadatokat használtak, miközben a vizsgált lenyomatok az ókori Kínából származnak.
A tanulmány mindazonáltal fontos új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a terrakotta hadsereg létrehozása nem feltétlenül kizárólag férfi mesterek munkája volt. A kutatók a jövőben több figuráról szeretnének ujjlenyomatokat gyűjteni, hogy pontosabb képet alkothassanak a császári sírkomplexum építésében részt vevő emberekről - írja a ScienceAlert.
