Rendkívüli régészeti felfedezést tettek a horvátországi Vis szigete közelében, ahol egy mintegy 2300 éves kereskedelmi hajó roncsára bukkantak a kutatók. A tenger mélyén fennmaradt leletek között amforák, érmék, kerámiaedények és a hajó faszerkezetének jelentős darabjai is megtalálhatók.
A felfedezés különösen értékessé teszi, hogy több fekete mázas kerámiaedény felületébe utólag bekarcolt feliratokat véstek, amelyek betekintést nyújthatnak az ókori hajósok mindennapjaiba és az Adria térségének kereskedelmi kapcsolataiba.
A hajó feltehetően a Kr. e. 4. vagy 3. században süllyedt el a Ginjlna-öbölben, Komiža városának közelében. Ez az időszak a hellenisztikus korra esett, amikor a görög települések jelentős szerepet játszottak a Földközi-tenger és az Adria kereskedelmében. A roncsban talált, bor és olívaolaj szállítására használt amforák is arra utalnak, hogy a hajó egy kiterjedt kereskedelmi hálózat részeként közlekedett. Különösen jelentős lelet a hajótest mintegy hatméteres, viszonylag jó állapotban megőrződött faszerkezete, amelynek egyes részei a gerincből és a hajó palánkozásából származnak.
A régészek számos további tárgyat is feltártak, köztük horgonyólmot, állati csontokat, pénzérméket és különféle használati edényeket. A kerámiák között megtalálhatók az ókori görögök által használt ivó- és tálalóedények, például a szk hüphoszok, a kantharoszok és az askoszok, valamint tálak, tányérok és olaj vagy parfüm tárolására alkalmas kisebb edények. Az érmék között egy olyan darab is előkerült, amely az ókori Pharos városából származik, és a Kr. e. 4. századra keltezhető. Ez a lelet fontos támpontot adhat a hajó útvonalának és kereskedelmi kapcsolatainak rekonstruálásához.
A felfedezés egyik legérdekesebb részletét a fekete mázas, finom kidolgozású kerámiák jelentik. Több edény felületén olyan betűket és jeleket találtak, amelyeket az edények elkészítése után karcoltak bele az anyagba. A kutatók szerint ezek rövidített személynevek vagy tulajdonjelzések lehettek, amelyek azt mutathatják, hogy egy-egy edény a hajó legénységének valamelyik tagjához tartozott. Ha ezt a feltételezést további vizsgálatok is megerősítik, a feliratok segítségével nemcsak a kereskedelmi árukról, hanem a hajón utazó emberekről és személyes tárgyaikról is többet tudhatunk meg.
A leletek szorosan kapcsolódnak Vis ókori görög településéhez, Issához, valamint a szomszédos Hvar szigetén fekvő Pharoshoz. Mindkét település fontos kereskedelmi központ volt a hellenisztikus korban. Issa lakói saját pénzérméket vertek, szőlőtermesztéssel és tengeri kereskedelemmel foglalkoztak, a térség pedig élénk kapcsolatokat ápolt az Adria keleti partvidékével és az itáliai kikötővárosokkal. A kutatók szerint egyes amforatípusok hasonlósága arra utal, hogy több edény ugyanabból a műhelyből származhatott.
A hajóroncs ezért nem csupán egy ókori hajó maradványa, hanem a korabeli gazdasági és társadalmi élet fontos bizonyítéka is. A rakomány, a pénzérmék, a kerámiák és a személyes használatra utaló feliratok együttesen segíthetnek feltárni, hogyan működött a kereskedelem az Adria térségében több mint két évezreddel ezelőtt, és milyen kapcsolatban álltak egymással a görög települések, az itáliai partvidék és a keleti Adria kikötői - írja az Archeonews.
