A bajorországi régészek egy rendkívül szokatlan testhelyzetben eltemetett emberi csontvázat fedeztek fel, amely a becslések szerint mintegy 7000 éves.
A lelet különlegessége, hogy a csontváz erősen elcsavarodott helyzetben feküdt, ami a kutatók figyelmét is felkeltette. A test ilyen pozícióba kerülése akár fájdalmas folyamat eredménye is lehetett.
A leletet Alsó-Bajorországban, Großköllnbach településen, a Steigäcker IV nevű építési területen találták meg, ahol a régészek már közel harminc éve végeznek rendszeres feltárásokat az újabb építkezések előtt. A mostani ásatások öt hete alatt mintegy 150 régészeti objektumot dokumentáltak. A csontváz egy elszíneződött talajréteg alatt, egy gödörben feküdt, közvetlenül egy régi kemence mellett. A terület egykor a közép-európai vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozó földműves közösség lakóhelye volt, amelynek tagjai körülbelül Kr. e. 5300 és 5000 között telepedtek le a térségben.
A régészeket elsősorban az elhunyt szokatlan testhelyzete lepte meg. Az akkori közösségekben gyakori volt az úgynevezett zsugorított temetkezés, amelynél a halottat oldalára fektették, behajlított karokkal és lábakkal. A most megtalált csontváz azonban ettől jelentősen eltérő pozícióban helyezkedett el. A jobb láb rendkívül erősen behajlított állapotban volt, olyan helyzetben, amely egy élő ember számára csak fájdalom árán lenne fenntartható. A bal láb ezzel szemben kifelé fordult. Egyelőre nem tudni, hogy a testet szándékosan helyezték-e ebbe a különös pozícióba, vagy a temetkezés körülményei okozták a rendellenes elhelyezkedést. Florian Eibl körzeti régész szerint az is elképzelhető, hogy a sírgödröt eredetileg más célra ásták, és csak később használták fel temetkezésre.
A sír alja lejtős és egyenetlen volt, nem pedig gondosan elegyengetett, ahogyan az más korabeli temetkezéseknél gyakran megfigyelhető. Emiatt az sem zárható ki, hogy a holttest a földbe helyezése után kissé elcsúszott, és a csontok a puha agyagos talajba nyomódtak. A leletet tovább bonyolítja, hogy a nyaki gerincen is jelentős deformációt figyeltek meg. A kutatóknak még tisztázniuk kell, hogy ez valamilyen betegség vagy fejlődési rendellenesség következménye volt-e, esetleg a test sírban elfoglalt helyzetével magyarázható.
Az eddigi vizsgálatok alapján annyi biztos, hogy az elhunyt egy fiatal, még növekedésben lévő ember volt. Ezt az ízületeknél található, még össze nem forrt növekedési zónák bizonyítják. A régészek a teljes csontvázat kiemelték, és további vizsgálatokra a körzeti régészeti intézménybe szállították. A részletes antropológiai elemzés segíthet megállapítani, hogy milyen állapotban volt a fiatal ember a halála előtt, és mi okozhatta a rendkívüli testhelyzetet.
A feltárási terület egyelőre nem látogatható, a szakemberek pedig a vizsgálatok lezárulta után ígértek további tájékoztatást. A 7000 éves lelet így egyelőre több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol, de új információkkal szolgálhat a korabeli közösségek temetkezési szokásairól és az elhunytakhoz való viszonyáról - írja a futuzone.de.
