India Tamil Nadu államának partjainál egy különös régészeti lelőhely tárja fel egy egykor virágzó, mára azonban részben a tenger alá került város történetét. Az ősi Poompuhar, amelyet Kaveripoompattinam néven is ismertek, a Chola királyság egyik legfontosabb kikötővárosa volt.
A Bengáli-öböl mélyén végzett újabb kutatások során négy korábban ismeretlen, agyagból készült gyűrűs kutat, több mint 250 kerámiatöredéket és egy különleges edény egy részét is megtalálták. A leletek arra utalnak, hogy a ma víz alatt fekvő terület egykor szárazföld volt, ahol jelentős település működött.
Poompuhar a Kaveri folyó torkolatánál helyezkedett el, és az írásos források szerint pezsgő kereskedelmi központként működött. Külön kikötői, lakó- és piacterei lehettek, miközben kiterjedt kapcsolatokat tartott fenn India más részeivel és távoli ázsiai térségekkel is. A most felfedezett gyűrűs kutak különösen fontosak, mivel az ilyen, egymásra helyezett, kiégetett agyaggyűrűkből kialakított szerkezeteket víznyerésre használták. Az, hogy ezek jelenleg a tengerfenéken találhatók, erős bizonyíték arra, hogy a terület korábban szárazföld volt. A kutak elhelyezkedése ráadásul egykori folyómeder nyomaira is utalhat.
A kutatók egy olyan edénytöredéket is azonosítottak, amely még érdekesebbé teszi a történetet. A jellegzetes, megnyújtott formájú edények a Mezopotámia és a Perzsa-öböl térségében folytatott tengeri kereskedelemben is ismertek voltak, és többek között folyadékok, például bor vagy olívaolaj szállítására használhatták őket. A teljes edény becslések szerint 30–35 centiméter átmérőjű lehetett. A lelet azt sugallja, hogy Nyugat-Ázsiából származó áruk is eljutottak Poompuhar kikötőjébe. Korábbi kutatások során amforákat, importált kerámiákat és más külföldi tárgyakat is találtak, így egyre világosabbá válik, hogy a város az Indiai-óceánon zajló nemzetközi kereskedelem fontos állomása lehetett.
A víz alatt azonban egy ennél is nagyobb rejtély vár a régészekre. Korábbi expedíciók során egy hatalmas, U alakú építményt fedeztek fel mintegy 23 méteres mélységben. A szerkezet körülbelül 40 méter hosszú és 20 méter széles, ám a kutatók egyelőre nem tudják biztosan megmondani, milyen célt szolgált. A közelében további struktúrákat, különös üledékképződményeket és egy lehetséges hajóroncs maradványait is azonosították.
A kutatások jelenleg még csak a feltételezett lelőhely mintegy tíz százalékára terjedtek ki, ezért a Poompuhar történetének jelentős része továbbra is rejtély. A következő expedíciót a monszun időszakának lezárulta után tervezik. A régészek azt szeretnék kideríteni, milyen kiterjedt lehetett a város víz alá került része, illetve pontosan milyen természeti folyamatok – a tengerszint változása, a partvidék eróziója és a Kaveri folyó medrének áthelyeződése – játszhattak szerepet Poompuhar pusztulásában - írja a Scubaverse.
