Közel harminc évvel az Assisit sújtó pusztító földrengések után még mindig nem fejeződött be teljesen a Szent Ferenc-bazilika helyreállítása. A restaurátorok évtizedeken át próbálták összerakni az 1997-ben darabokra tört freskókat, ám több mint 80 ezer apró töredék esetében máig nem sikerült megállapítani, pontosan hová tartoznak. Most olyan segítség érkezhet, amely a katasztrófa idején még szinte elképzelhetetlen lett volna: mesterséges intelligenciával próbálják megfejteni a hatalmas kirakóst.
Az umbriai Assisiben álló Szent Ferenc-bazilika a kereszténység egyik legfontosabb szentélye, itt található Assisi Szent Ferenc sírja is. A 13. századi épület falait és mennyezeteit a középkori művészet olyan mestereinek alkotásai díszítik, mint Giotto, Cimabue, Pietro Lorenzetti és Simone Martini.
A bazilika története során több mint húsz földrengést élt át, de az 1997-es katasztrófa különösen súlyos pusztítást okozott. Két nagy erejű földrengés rázta meg a térséget, a templom mennyezetének egy része beomlott, és négy ember életét vesztette a lezuhanó törmelék alatt. A freskók egy része szintén megsemmisült vagy több tízezer darabra tört.
A helyreállítás hamar megkezdődött. Restaurátorok éveken keresztül próbálták azonosítani és eredeti helyükre illeszteni a töredékeket. Sergio Fusetti, aki már az 1970-es évek óta dolgozik a bazilika műalkotásainak megőrzésén, maga is megsérült az 1997-es földrengésben. Azóta hosszú éveket töltött azzal, hogy a megmaradt darabokat megpróbálja visszailleszteni.
A munka azonban egy ponton szinte lehetetlenné vált. A bazilika alatt ma is több mint 80 ezer katalogizált freskótöredéket őriznek, amelyek pontos eredeti helyét nem sikerült megtalálni. Fusetti szerint emberi erővel gyakorlatilag elértek a lehetőségeik határáig. A megoldást most a mesterséges intelligenciától remélik.
A ferences szerzetesek művészettörténészekkel, restaurátorokkal és informatikai szakemberekkel dolgoznak együtt. A cél nem csupán a hiányzó freskódarabok azonosítása, hanem a teljes bazilika minden eddiginél részletesebb digitális dokumentálása.
A szakemberek gigapixeles kamerákat, drónokat és lézerszkennereket használnak. Több százezer felvételt készítenek, amelyekből rendkívül nagy felbontású háromdimenziós modellt állítanak össze. A képek olyan apró részleteket is megmutathatnak a festményeken, amelyeket szabad szemmel alig vagy egyáltalán nem lehet észrevenni.
A projekt eredménye a bazilika úgynevezett digitális ikertestvére lesz. Ez lényegében az épület és műalkotásainak rendkívül pontos virtuális másolata. Ha a térséget a jövőben ismét súlyos földrengés érné, a restaurátorok már részletes digitális térképpel rendelkeznének arról, hogyan nézett ki az épület és minden egyes dokumentált műalkotás a katasztrófa előtt.
A mesterséges intelligencia ennél is többre lehet képes. A tervek szerint algoritmusok segítségével elemzik majd a még mindig gazdátlan freskótöredékeket, és megpróbálják meghatározni, melyik festmény melyik részéhez tartozhattak. Az AI a freskók állapotának ellenőrzésében is szerepet kaphat: felismerheti a repedéseket, az elszíneződéseket, illetve azokat a területeket, ahol a festékréteg kezd leválni. Egy olyan állapotfelmérés, amelyet szakemberek hagyományos módszerekkel akár évekig végeznének, számítógépes elemzéssel rendkívül gyorsan elvégezhető.
A technológia nemcsak a műemlék megmentését szolgálja. A készülő digitális modell segítségével olyan emberek is részletesen bejárhatják majd a bazilikát, akik személyesen nem tudnak eljutni Assisibe. A projektben részt vevő szakemberek virtuális valóság segítségével még közelebb szeretnék vinni a közönséget Itália művészeti és történelmi örökségéhez.
Hasonló technológiákat már más olasz műemlékeknél is alkalmaztak. Lézerszkennerek segítségével például római kori fürdők olyan termeit, mozaikjait, rejtett kamráit és folyosóit is sikerült részletesen feltérképezni, amelyek évszázadokon keresztül szinte feledésbe merültek.
A ferencesek nem tekintenek ellentmondásként arra, hogy a több száz éves vallási és művészeti örökséget a világ egyik legmodernebb technológiájával próbálják megőrizni. Számukra a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság és a lézerszkennelés csupán eszköz: segítségükkel több emberhez juthat el az a kulturális, művészeti és vallási örökség, amelyet a bazilika őriz.
A Szent Ferenc-bazilika digitális ikertestvérének elkészülte 2027-re várható, és a tervek szerint a nagyközönség számára is hozzáférhető lesz. Közel harminc évvel a pusztító földrengés után pedig az is megtörténhet, hogy a mesterséges intelligencia végül megtalálja azoknak az apró freskódaraboknak a helyét, amelyekkel az emberi restaurátorok évtizedeken keresztül hiába próbálkoztak - írta a CBS News.
