Egy több mint háromezer éve említett, régóta keresett ókori egyiptomi város, Masn nyomaira bukkanhattak a régészek a Szuezi-csatorna közelében.
A kutatók a Kantarah Kelet térségében található Tell Abu Seify lelőhelyen egy homokkőből készült, feliratos épületelemet találtak, amelyen II. Ramszesz fáraó uralkodói címei mellett Hóruszra, Masn városának urára is utalás szerepel. A lelet jelentősen erősítheti azt az elméletet, hogy a lelőhely egykor valóban az elveszett városnak adott otthont, ugyanakkor a végleges azonosításhoz további ásatásokra van szükség - írja a The National New.
Masn – amelyet a tudományos szakirodalomban gyakran Mesen néven említenek – Hórusz helyi kultuszához kapcsolódott, és Egyiptom keleti határvidékének egyik fontos pontján helyezkedhetett el. A város pontos helyéről már csaknem 140 éve folyik vita. A kutatók egy része önálló településnek tartotta, mások szerint Tjaru erődjének egy másik elnevezése lehetett, illetve az is felmerült, hogy csupán egy Hórusz-templom neve volt.
A most megtalált felirat azért különösen fontos, mert II. Ramszesz korára datálható, vagyis a Kr. e. 13. századba vezet vissza. A kő egykor valószínűleg egy ajtónyílás felett elhelyezkedő szemöldökgerenda része lehetett. Három oldalán hieroglifák láthatók, amelyek között egy Hórusz-szobor helyreállítására vonatkozó szöveg is szerepel. A lelet újabb bizonyítékot szolgáltathat arra, hogy Tell Abu Seify és Masn között valóban kapcsolat állt fenn.
A kérdés azért is jelentős, mert Masn az úgynevezett Hórusz katonai útvonalon helyezkedhetett el. Ez az Egyiptomból a Sínai-félszigeten át az ókori Kánaán felé vezető fontos katonai és kereskedelmi útvonal volt. Ha a lelőhely azonosítása beigazolódik, a felfedezés új információkat adhat arról, hogyan szervezte és védte Egyiptom keleti határát több ezer évvel ezelőtt.
A feltárások közben a régészek a helyszín történetének több korszakát is rekonstruálni tudták. Egy jelentős vályogtéglából épült falrendszerről korábban úgy gondolták, hogy maga a templom része lehetett, most azonban arra jutottak, hogy valószínűleg az egész templomkomplexumot vette körül. Két kőutat is feltártak, amelyek kívülről vezettek a megerősített terület és a templom felé. Az egyik még a Ptolemaiosz-dinasztia görög uralma alatt készülhetett, míg a másik már a római korszakban épült.
A templom területén raktárhelyiségeket, kiszolgálóhelyiségeket és a szentély maradványait is megtalálták. A leletek között szerepel egy több mint 2500 éves szobortöredék, amely egy katonai tisztviselőt ábrázol egy kis szentéllyel a kezében, továbbá egy hiányos szobor, egy bazaltból készült királyszobor törzse, valamint bazalt- és mészkőből faragott sólyomszobrok töredékei.
A helyszín későbbi története szintén izgalmas. A templom a ptolemaioszi korban virágzott, majd a Kr. u. 3. században a komplexum egyes részeit római katonai laktanyaként használták. Később az egykori szentély területén mészégető kemencéket alakítottak ki, és az épületek köveit is újra felhasználták.
A régészek szerint a mostani felirat fontos lépés lehet Masn azonosításában, de egyelőre nem tekinthető végleges bizonyítéknak. A további ásatások során olyan új leleteket keresnek, amelyek egyértelműen összekapcsolhatják Tell Abu Seifyt az ókori várossal. Ha ez sikerül, a felfedezés nemcsak egy régóta elveszett egyiptomi település helyét fedheti fel, hanem az ókori Egyiptom keleti határvédelmének és kereskedelmi útvonalainak történetét is új megvilágításba helyezheti.
