Több mint kétezer éves, lenyűgözően jó állapotban fennmaradt sziklafestmények titkára derítettek fényt kínai kutatók. A dél-kínai Kuanghszi régióban, a Zuojiang folyó völgyében található Huashan-sziklafestmények évezredeken át dacoltak a forró, párás, monszunos időjárással, és egy új kutatás szerint ebben különleges festéstechnika játszhatott szerepet. A vizsgálatok alapján az alkotók a festék kötőanyagához emberi vért is felhasználhattak.
A mintegy 2600 és 1900 évvel ezelőtt készült alkotásokat a Luoyue kultúrához kötik. A sziklafalakon emberek, állatok, fegyverek és különféle rituális jelenetek láthatók, köztük terhes nők és szexuális aktusok is. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a festményeknek termékenységhez kapcsolódó vallási vagy szertartási jelentőségük lehetett.
A szakemberek kémiai és fehérjevizsgálatokkal elemezték a festmények apró mintáit. Megállapították, hogy a vörös színt nem a vér adta, hanem vas-oxidban gazdag helyi vörös agyag. A festékréteg alatt azonban egy különleges kötőanyag helyezkedett el, amely mészből, kalcium-foszfátban gazdag anyagokból, vízből és vérből készülhetett. A vérben található fehérjék elősegítették a kalcium-karbonát kialakulását, így a pigmentrészecskék rendkívül erősen kapcsolódtak a mészkőhöz - írja az IFLScience.
A kötés olyan erősnek bizonyult, hogy a kutatóknak egyes mintákat elektromos fúróval kellett eltávolítaniuk a sziklafalról. A vér tehát nem egyszerűen egy festékösszetevőként szolgálhatott, hanem egy olyan ásványi szerkezet kialakulását segíthette, amely hosszú időn keresztül megvédte a festményeket a szélsőséges környezeti hatásoktól.
A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye az emberi vér eredetével kapcsolatos. Egyes mintákban olyan fehérjéket azonosítottak, amelyek mennyisége jelentősen megnő a várandósság és a szoptatás időszakában. Emiatt a kutatók felvetették, hogy a vér akár szülés közben vagy közvetlenül azt követően elvesztett vérből is származhatott. Ezt azonban nem tekintik bizonyított ténynek: a vizsgálatok az emberi vér jelenlétét támasztják alá, de azt nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy pontosan kitől és milyen körülmények között származott.
A feltételezés ugyanakkor illeszkedhet a festmények témáihoz. A terhességhez és termékenységhez kapcsolódó ábrázolások alapján elképzelhető, hogy a vérnek nemcsak technikai, hanem rituális jelentősége is volt. Ha a kutatók értelmezése helyes, az ősi alkotók egy olyan különleges eljárást alkalmaztak, amelyben a vallási szimbolika és a fejlett anyagismeret találkozott.
Az eredmények így nemcsak azt magyarázhatják, miért maradhattak fenn ilyen kiváló állapotban a Huashan festményei több mint két évezreden át, hanem arra is rámutatnak, hogy készítőik meglepően kifinomult technológiai ismeretekkel rendelkeztek. A kutatás szerint a vérből származó fehérjék és a mész együttesen olyan ásványi kötést hoztak létre, amely gyakorlatilag a sziklafal részévé tette a festékréteget.
