Az ókori Egyiptom egyik legrejtélyesebb eltűnése újra felkeltette a történészek és a bibliai kutatók érdeklődését. A középpontban Szenenmut áll, Hatsepszut fáraó legközelebbi bizalmasa, akinek sorsa sokak szerint meglepő hasonlóságot mutat Mózes bibliai történetével.
Kr. e. 1486 körül Szenenmut nyomtalanul eltűnt az egyiptomi feljegyzésekből. Nem maradt fenn halotti feljegyzés, sírját félbehagyva találták meg, szobrait összetörték, nevét pedig több helyről kivésték. Az egyiptológia hosszú ideig egyszerű udvari bukásként kezelte az esetet, ám egyre többen vetik fel: lehetséges, hogy ez az eltűnés valójában Mózes menekülésének történelmi háttere?
Szenenmut rendkívüli karriert futott be. Egyszerű származású emberként közel kilencven magas hivatalt kapott Hatsepszut uralkodása alatt, többek között királyi főépítész, a gabonaraktárak felügyelője és a fáraó lányának nevelője lett. Egyes történészek szerint gyakorlatilag ő volt Egyiptom második embere, ami szinte példátlan felemelkedésnek számított.
A Mózessel való azonosítást támogatók elsősorban az időrendi egybeesésekre hivatkoznak. A konzervatív bibliai kronológia szerint Mózes Kr. e. 1526 körül születhetett, vagyis I. Thotmesz uralkodása idején, aki Hatsepszut apja volt. Ebben az időben Hatsepszut fiatal, még hajadon hercegnő lehetett, ami összhangban állhat azzal a bibliai jelenettel, amelyben a „fáraó leánya” megtalálja a Nílusban sodródó héber csecsemőt.
A párhuzamok itt nem érnek véget. A Biblia szerint Mózes negyvenéves korában megölt egy egyiptomi felügyelőt, majd a pusztába menekült. Szenenmut utolsó datált említése szintén nagyjából erre az időszakra esik, Hatsepszut uralkodásának 16. évére, vagyis körülbelül Kr. e. 1486-ra. Ezután teljesen eltűnik a történelmi forrásokból.
A kutatókat különösen az foglalkoztatja, hogy nem csupán eltűnt, hanem látszólag tudatosan próbálták eltörölni az emlékét. Sírjait megrongálták, szarkofágját összezúzták, nevét kivésték a feliratokból. Korábban ezt III. Thotmesz bosszújának tulajdonították, újabb elképzelések szerint azonban inkább II. Amenhotep állhatott a háttérben, akit egyes bibliai kronológiák az exodus fáraójával azonosítanak.
A név kérdése is érdekes vitát váltott ki. A „Mózes” név ugyan egyiptomi hangzású, de több nyelvész szerint nem illeszkedik pontosan az ismert egyiptomi névformákhoz, és akár héber eredetű is lehet, jelentése nagyjából „kihúzott” vagy „kimentett”. Az ókori történetíró, Manethón szerint Mózesnek más neve volt a fáraói udvarban, és saját népe nevezte Mózesnek. Ez elméletileg teret hagy annak, hogy udvari neve Szenenmut volt.
Mindezek ellenére a tudományos fősodor továbbra sem fogadja el, hogy Szenenmut és Mózes ugyanaz a személy lenne. Nincs olyan egyiptomi felirat, amely héber származásúnak nevezné Szenenmutot, és egy 2024-es részletes tanulmány is arra jutott, hogy az azonosítás nem áll meg szilárd bizonyítékok alapján. A támogatók által felsorolt érvek inkább figyelemre méltó egybeesések, mintsem döntő bizonyítékok.
A történet mégis izgalmas marad: egy egyszerű származású férfi felemelkedik a trón közelébe, majd negyvenéves kora táján nyomtalanul eltűnik, és később valakik szisztematikusan igyekeznek eltörölni az emlékét. Lehet, hogy csupán az ókori Egyiptom egyik különös udvari drámájáról van szó. De az is lehet, hogy a történelem és a Biblia között valóban létezik egy még fel nem tárt kapcsolat, amely miatt Szenenmut neve újra és újra visszatér a Mózes körüli vitákban - írja az Arkeonews.
