A szervezők azt kérik, hogy a Kárpát-medence katolikus egyházmegyéiben mutassanak be ötszáz szentmisét az 1526-os ütközet áldozatainak lelki üdvéért, a történelmi sebek gyógyulásáért és a kiengesztelődésért.
A mohácsi római katolikus hívek egy csoportja Felföldi László pécsi megyéspüspök jóváhagyásával és támogatásával fordul a Kárpát-medence püspökeihez, papjaihoz és híveihez. A kezdeményezők nevében Bacsmai László mohácsi plébános, esperes levélben kérte a főpásztorokat és az egyházmegyék papjait a szentmisék bemutatására a mohácsi csata áldozataiért.
A felhívás szerint a kezdeményezés célja, hogy a csatában elesettekért bemutatott szentmisék „történelmi jelentőségű szellemi hidat” építsenek a múlt és a jelen között. A szervezők hangsúlyozzák: az 1526. augusztus 29-i ütközet nemcsak a magyar történelem egyik legsúlyosabb tragédiája volt, hanem egyetemes emberi dráma is, amelyben különböző nemzetek fiai, keresztény és muszlim katonák egyaránt életüket vesztették.
A felhívás megfogalmazása szerint a szentmisék egyszerre adnának hálát a hősiességért és a hit védelméért, segítenék a nemzeti gyász feldolgozását, valamint a megbékélés és a lelki kiengesztelődés folyamatát. A kezdeményezők vallják, hogy „a szentmise a legfőbb áldozat, amelyet élőkért és holtakért be lehet mutatni”, ezért az ötszáz szentmise a csata óta eltelt ötszáz esztendőt is jelképesen megidézi.
A felhívás külön kiemeli: az 500-as szám nem teljesíthetetlen elvárásként jelenik meg. Nem szükséges, hogy a szentmisék mind 2026. augusztus 29-ig megvalósuljanak; a szervezők szerint az is örömteli, ha 2026 végéig, vagy akár 2027-ben teljesedik ki a folyamat. Mint írják: „Hitünk szerint a Jóisten nem darabra méri a kegyelmi adományokat.”
A kezdeményezők szeretnék, hogy az e szándékra előjegyzett szentmisék száma közös helyen is nyomon követhető legyen. Ezt szolgálja a Zarándok mobilapplikációban elérhető számláló, ahol jelezni lehet a szervezők felé a szentmisék előjegyzésének tényét. Így láthatóvá válik, miként kapcsolódnak be a papok, hívek és közösségek a Kárpát-medencei imádságos összefogásba Mohács áldozataiért. Részletek a zarandok.app/mohacs500 oldalon.
A Pécsi Egyházmegyében az e szándékra bemutatott szentmisék sora már megkezdődött. A szervezők arra kérik a papokat és a híveket, hogy lehetőségeik szerint kapcsolódjanak be az „500 szentmise a mohácsi csata áldozatainak megbékéléséért és kiengesztelődéséért” elnevezésű lelki kezdeményezésbe - írja a zaradok.ma.
A szentmise a kiengesztelődés fundamentuma
Az 1526. augusztus 29-i csata nemcsak a magyar államiság, de az egész európai történelem egyik legnagyobb megrázkódtatása volt. A végzetes küzdelemben a Magyar Királyság hadai és az I. Szulejmán szultán vezette – jelentős túlerőben lévő – oszmán hadsereg feszült egymásnak. A több tízezer magyar harcos mellett lengyel, horvát, szerb, német, olasz, szlovák és cseh katonák is életüket vesztették a csatatéren. A hon- és hitvédők a hősiesség jelesei, örök példaképpé lettek a mai és az eljövendő nemzedékek számára. A harcmező ugyanakkor egy olyan közös sírhellyé is vált, ahol az egymás ellen küzdő keresztény és muszlim vitézek vére egyaránt áztatta a földet. A csatatéren elesett katonák halála egyetemes emberi tragédia, amely közös imádságért és lelki megtisztulásért kiált.
Az elmúlt évszázadok során Mohács a nemzeti emlékezetben sajnálatos módon a gyász és a veszteség szimbólumává merevedett. A mai magyarság számára azonban elengedhetetlen a történelmi trauma feldolgozása, a gyász feloldása és a letisztult emlékezet melletti megbékélés. Ennyi évvel később a helyszín és az idő szellemi megtisztulásáért – az áldozatok ma élő Kárpát-medencei örököseiként – kizárólag lelki-szellemi síkon tehetünk. S ez egyben egyetemes keresztényi kötelezettségünk is, mivel Jézus Urunk tanítása szerint felebarátainkat szeretni kell, ellenségeinket pedig akarnunk kell szeretni, és imádkozni kell értük is.
