HIRDETÉS

Patkánymérget találtak a városoktól távol élő baglyokban

A vizsgált baglyok több mint harmadának májában mutattak ki véralvadásgátló szermaradványokat

Természet
  • 2026.10.15. - 13:07
szürke bagoly
A szürke bagoly igazi fenséges madár fehér „masnival” a szeme közöttAFP/robertharding/Robert Harding Premium/James Hager

Még a városi beépítéstől és az emberi civilizációtól távol eső erdőkben is gyakran találkoznak a baglyok rágcsálóirtó szerekkel – derült ki egy kaliforniai vizsgálatból. A kutatók több mint ezer bagoly májmintáját elemezték. Az eredmények alapján a ragadozó madarak jelentős része a zsákmányállatokon keresztül folyamatosan ki van téve a mérgezés kockázatának.

Még a városi beépítéstől távol eső erdőkben is találkoznak a baglyok rágcsálóirtó szerekkel. Északnyugat-Kaliforniában sajtóbeszámolók szerint a vizsgált madarak 35,7 százalékánál mutattak ki véralvadásgátló rágcsálóirtó szermaradványokat.

Az ilyen anyagok a zsákmányon keresztül jutnak be a ragadozók szervezetébe: egy mérgezett egér vagy patkány elfogyasztásával a bagoly is kiteszi magát a veszélynek. Az antikoagulánsok megzavarják a véralvadást, és némelyikük hosszú ideig felhalmozódik a májban.

A kutatók 1003 szalagos bagolytól vettek májmintákat, amelyeket 2019 és 2025 között gyűjtöttek be. A madarak állományát egy természetvédelmi program részeként ritkították, amelynek célja az északi pettyes baglyokkal való versengésük csökkentése volt. A kilövés előtt a baglyok egészségesnek tűntek, és megtartották normális aktivitási szintjüket. Így ez a minta kevésbé torzít a súlyos esetek felé, mint amikor kifejezetten beteg vagy elhullott állatokat vizsgálnak.

HIRDETÉS

A fő felmérést 837 egyeden végezték el 2022 és 2025 között. A baglyok 35,2 százalékánál a második generációs, míg 1,2 százalékánál az első generációs rágcsálóirtó szerek voltak kimutathatók. A brodifakum volt a leggyakrabban azonosított hatóanyag, amelyet a bromadiolon követett.

A kifejlett madarak között a véralvadásgátló-maradványokat hordozó egyedek aránya elérte a 42 százalékot, a fiatal baglyok legifjabb csoportjában pedig a 18 százalékot. Az ilyen vegyületeket gyakrabban mutatták ki a tojókban, mint a hímekben. A méregmaradványok jelenléte azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a madár akut mérgezést is szenvedett.

Az időbeli változásokat külön vizsgálták 292, a Hoopa-völgyből származó fiatal bagoly esetében. A modellszámítások szerint a véralvadásgátlóknak kitett madarak aránya 2019 és 2024 között körülbelül 50 százalékról 20 százalékra csökkent. Ugyanebben az időszakban Kalifornia állam szigorította ezen szerek használatát. Az eredmény összhangban van a szabályozás lehetséges pozitív hatásaival, bár a kutatás közvetlenül csak a baglyok méregkitettségének csökkenését igazolja, nem pedig magának a méreghasználatnak a pontos mérséklődését – írta az Earth.com.

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS