Futószalagon érkezik a jég a Balatonon?

Az idén kilenc év után fagyott úgy be Közép-Európa legnagyobb tava, a Balaton, hogy arra rá is lehetett menni. Az elmúlt héten érkező enyhébb légtömegek sokak szomorúságára ugyan gyorsan veszélyessé tették a jégre lépést, ám most talán még többen lelnek örömet az olvadó jégvilág szépségében - írta az Origo.

Mi áll a látványos balatoni „jégi” jelenség mögött?

Az enyhébb levegő érkezésekor elkezd olvadni a jég, rianások keletkeznek és nagyobb darabokra szakad a korábban többé-kevésbé összefüggő jégpáncél. Ha folytatódik az enyhébb légtömegek utánpótlása, a nyílt vízen úszó jégtáblák gyorsabban olvadnak, mint az öblökben megszorult tömbök.

A jelenség egyik oka, hogy a jég két melegebb réteg közé szorul. Nemcsak felülről éri a melegebb levegő, hanem nagyobb vízmélység esetén alulról is intenzívebben érvényesül a víztömeg fűtő hatása. A másik tényező a légmozgás: a zártabb, part menti öblökben könnyebben megreked a jégfelszínnel érintkező, lehűlő levegő.

A szél szerepe

Amikor már kellően elvékonyodik a jég, a szél kisebb darabokra töredezi a táblákat, és érdekes hangjelenség kíséretében hullámzó „jégkása” alakul ki a víz felszínén. Pénteken és szombaton viszonylag enyhe szél érkezett csak a térségbe, így a partközeli öblökben makacsul kitartó jégtábláknak csak a szegélyét tudta felszabdalni. Ez a szél nyugatias irányú, ezért a parvonallal helyenként párhuzamosan indított be egy futószalagszerű áramlást. Ez az enyhe, nyugatias jellegű szél sokszor a tavasz hírnöke. A zefír elnevezés a szelíd szellőre utal, és az ókori görög istenség, Zephyrus nevéből ered.

Megérkezett a tavasz?

Bár az előrejelzések a hét elejére még némi lehűlést ígérnek a Balaton térségében, ez előre láthatóan nem lesz sem túl erős, sem túl hosszú. A hét második felében visszatérhet a hétvégéhez hasonló enyhébb időjárás mérsékelt légmozgással. Így akár még láthatunk hasonló jelenséget a partközeli olvadó jégtáblák mentén.