Száz napig a víz alatt él egy tudós
ĀEgyelőre nem tudni, hogyan hat majd az egészségre a nagy nyomás
ĀEgyelőre nem tudni, hogyan hat majd az egészségre a nagy nyomás
ĀNem egyszerűen csak rugdossa a labdát, hanem a terepnek megfelelően vezeti azt
ĀA kutatók összehasonlították a normál kognitív funkcióval rendelkező donoroktól származó retina- és agyszövetmintákat az enyhe kognitív károsodásban szenvedőkével
ĀAzért érdemel fokozott figyelmet, mert számos veszélyes kórokozót képes terjeszteni
ĀA koncepció több új vagy újra felfedezett technikát ötvöz
ĀTöbb mint 2000 preparált múzeumi példány színeit elemezték
ĀAz eszköz egyelőre csak egy prototípusként létezik, amelyet egérben sikeresen teszteltek
ĀSzámos korábbi tanulmány fókuszált a viszonylag hosszú időintervallumok észlelésére
ĀA kutatásokba az állam 2020 és 2025 között 12 milliárd forintot fektet be
ĀKiváló lakóhely volt itt, az emberek minden bizonnyal hasznosították a vizet
ĀAz őskorban gyógynövényekkel, az ókori Egyiptomban nyers hússal kísérleteztek
ĀEgy civil ruhás férfi az orosz szélsőségesség elleni harc központjának tisztviselőjeként mutatkozott be
ĀA rendszer első elemei már 2025-ben működésbe léphetnek
ĀA számos ritkaságot rejtő kollekciót 2023. április végéig öt alkalommal tekintheti meg a közönség
ĀEz a fura élőlény tulajdonképpen egy igazi, mikroszkopikus alkimista
ĀPasteur mellett a bakteriológiai kutatások másik nagy úttörőjeként tartották számon
ĀAz eredmények azon túl, hogy hozzájárulnak az emberi agy evolúciójának megismeréséhez, a robotok fejlesztését is segíthetik
ĀA kutatócsoport eredményeit bemutató publikáció a Science Advances című tudományos folyóiratban jelent meg
ĀEgy különlegesen gazdag kövületegyüttesről úgy találták, egy része a repülő őshüllők guanója lehet
ĀA hatóságok úgy vélik, hogy azért nem kereste senki mindmáig a lelőtt nőt, mert bevándorló lehet
ĀKiderült, mennyi szén rejtőzik bennük
ĀA háromnapos holdsarlón felbukkan a hamuszürke fény, az éjszakai oldal halvány derengése
ĀAz új megfigyelések így arra is magyarázatot adhatnak, hogy miért olyan gyakoriak a naprendszerbeli üstökösökben a kristályos szilikátszemcsék
ĀA több mint 160 millió évvel ezelőtt élt Mamenchisaurus sinocanadorum dinoszaurusz maradványait 1987-ben fedezték fel Kínában
ĀA rokonsági analízis korábban nagy bizonytalanságok mellett is csupán másodfokig volt lehetséges
ĀAz ammónia ígéretes alternatívának tűnik üzemanyagként