Egy új tanulmány szerint egy 2800 éves, Herkulest ábrázoló kis kőpecsét, amelyet Észak-Izrael fennsíkján fedeztek fel, „hiányzó láncszem" lehet a Bibliában és a görög mitológiában megjelenő közös motívum evolúciójában – írta meg a Greek Reporter.
A „látványos" lelet „különleges helyet foglal el a mítoszok hosszú és nagyrészt ismeretlen történetében" – írta Christoph Uehlinger, a tanulmány szerzője, a Zürichi Egyetem összehasonlító vallástudományi professzora.
A Herkules-pecsétet egy 2022-ben Tel Hazorban végzett régészeti ásatás során fedezték fel, és egy intenzív csatasorozatot ábrázol, amelyen egy lándzsát tartó emberi alak áll szemben egy hétfejű kígyóval – mondta Uehlinger. A jelenet szélein egy griff, egy szkarabeusz és egy majompár is látható.
A tárgy körülbelül 4 cm hosszú, és a Kr. e. 800/750 körüli időszakra datálható. Úgy vélik, hogy vagy izraelita vagy föníciai – a Levante közeli területét elfoglaló népek – eredetű lehet.
Hogyan fejlődött a Herkules-pecsét az évszázadok során?
A hétfejű kígyóval harcoló hős képe jóval régebbi, mint maga a Herkules-pecsét: először Kr. e. 2500 körül jelent meg Mezopotámiában, a mai Irak területén. Úgy gondolják, hogy a motívum onnan terjedt el, és a mai Szíriából származó ősi szövegekben bukkant fel újra, ahonnan bekerült a héber Bibliába.
Izraelben a hős figurát Jahve néven ismerték – ez a héber isteni név –, aki egy leviatánnal harcolt, mondta Uehlinger.
Több száz évvel később a keresztény Bibliában is megjelent, a mitikus kígyó egy angyallal küzdött a Jelenések könyvében. Ugyanez a kép aztán a görög mitológiában is felbukkant, amikor Heraklész (az ókori Rómában Herkules) harcba szállt egy hidrával, egy többfejű kígyóállattal.
Ennek az ábrázolásnak az enyhe változatokban való gyakori megjelenése jó ideje fejtörést okoz a kutatóknak, és senki sem tudja biztosan, hogy a kép a Kr. e. első és második évezredben hogyan terjedt el.
Ez az újonnan felfedezett, Haszorból származó Herkules-pecsét azonban „kézzelfogható kapcsolatot biztosít Fönícia és Izrael között" – mondta Uehlinger a McClatchy Newsnak, amint arról a Miami Herald is beszámolt. Ez is alátámasztja az egyik tézist, miszerint a motívum az észak-szíriai Ugarityből Fönícián keresztül jutott el Izraelbe.
„A föníciai írástudók/tudósok valószínűleg megőrizték és továbbadták azt a hagyományt, amelyet a késő bronzkor óta Ugaritból (egy ősi szíriai városból) örökölhettek" – mondta Uehlinger.
Hozzátéve, hogy az a mechanizmus, amellyel a motívum nyugatra elterjedt és a Herkules-mítosz részévé vált, továbbra is ismeretlen.
