Vargha Tamás: Nem hősnek születtek, de hősökké váltak a Don-kanyarban elesettek
ĀÉvtizedes hagyomány a közös emlékezés a doni hősök helytállására
Megdöglött ábránd
ĀAz orosz–ukrán háború ezredik napján írom ezeket. Gyakran szerepel manapság az újságokban az oroszországi Belgorod városa
Aczél és a sízászlóalj
ĀSokan maradtunk amolyan itt felejtett magyarok, akik – bár már negyed százada élünk ebben az új korban – úgy érezzük, valami menthetetlenül ott maradt a régiben
A Don-kanyar áldozatairól emlékeztek meg Budapesten
ĀA békéhez erő kell, üzente a honvédelmi miniszter
Kásler Miklós: A doni hősök nem áldozatok voltak
ĀElmondása szerint meg kell adni a tiszteletet mindenkinek, aki a magyar 2. hadsereg tagja volt
A magyar honvédek helytálltak a doni áttörésnél
Ā1943. január 12-én, pontosan nyolcvan évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg harci felderítésnek indult, később azonban rendkívül sikeresnek bizonyult támadással katasztrofális vereséget mért a magyar királyi 2. hadseregre
A pokol, közelről
ĀAmikor Nemeskürty István Rekviem egy hadseregért című könyve 1972-ben először megjelent (az a könyv, amelyet Csoóri Sándor – teljes joggal – purgatóriumosnak nevezett), forradalmas tettnek, hatalmas eseménynek érezhettük
Erőt meríteni
ĀNagy dolog legyőzni a mesterségesen előidézett válságokat – háborút, inflációt, energiaínséget, demográfiai bajokat –, de még nagyobb jól kezelni az elkerülhetetlen végzetet
„A Don-kanyar a hadsereg fekete napjaként íródott a magyar történelembe”
ĀA Don-kanyarnál elesett katonák nem születtek hősnek, akaratuk ellenére váltak azzá - fogalmazott Szabó István honvédelmi államtitkár a doni áttörés 79. évfordulóján rendezett megemlékezésen
Néma főhajtás
ĀDon-kanyar. Röviden csak ekképp rögzült a köztudatban mindaz, ami 1942–1943-ban az akkori Szovjetunió elfoglalt területén a Magyar Királyi Honvédség ott harcoló sereg- és csapattesteivel történt
Soltész: Elemi kötelességünk a békét megőrizni
ĀMécsest gyújtottak a doni áldozatok emlékére Pákozdon
