Új típusú hadviselés fenyegeti Európát?

A koncepció lényege, hogy letagadható módon és anélkül, hogy európai területre lépnének az orosz katonai titkosszolgálat tagjai, a rettegett hibrid hadviselés segítségével olyan politikai, társadalmi megosztottságot idézzenek elő, amely súlyos következményekkel jár öreg kontinens számára.

Ezzel az elképzeléssel több probléma is van, még akkor is ha a cikk több állítása valószínűleg helyes. Kezdjük azzal, hogy egy volt kolléganőm megfogalmazása szerint Nyugaton mindent hibridnek hívnak, amit nem értenek. Így lett az előző kormányból is „hibrid rezsim.” A kifejezés megjelenésekor nem csak én, hanem a NATO szakértőinek egy jelentős része is felemelte a szavát az egyetlen egy, azaz a Krím-félsziget megszállásából levont torzító hatású koncepció ellen. Ennek ellenére a mai napig erőlteti a NATO és a fősodratú média. De miről is van szó? A hivatalos változat szerint a titkosszolgálati, pszichológiai és egyéb nem katonai műveletek eredményeképpen Oroszország képes érvényesíteni az érdekeit, megkerülve a NATO katonai fölényét. Ezzel szemben nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy felismerjük: a 21. századi technológiai lehetőségeit, az internettől kezdve a videómegosztó oldalakig, a közösségi médiától a kamu profilok által terjesztett hírekig, mindenki használja. Nem csak politikai, és/vagy érdekérvényesítési célokra, hanem reklám, bevételszerzési és egyéb módokon is.

A tényt, hogy óriási lehetőségeket nyújt a tömeg- és közösségi média elterjedése, illetve a korábban objektív és meghatározó médiaforrások csökkenő hitelessége, minden egyes nagyhatalom használja, és kihasználja amióta a jelenség felismerhetővé vált. Az úgynevezett darknet vagy sötét internet, illetve a kriptovaluták szintén nem csak a nyugati hatalmakkal ellenséges országok kizárólagos terepei, sőt! Itt idézném fel, hogy ez elérhető internetes infrastruktúra közel fele a Pentagon kezében van, ahol kiberháborúkat szimulálnak!

Egy szó mint száz, a misztikus rejtélyes és ezért fenyegető, hibrid hadviselés helyett nincs szó másról, mint a már 80-as években megjelent 4. generációs hadviselés, vagy másképpen szürkezónás műveletek alkalmazásáról egy meggyengült célpont ellen. És miért meggyengült célpont Európa? Nos, az biztos, hogy nem az az orosz titkosszolgálatok működése miatt. A sosem látott mélységbe süllyedt európai állapotokért egyértelműen a ki tudja milyen érdekeket szolgáló európai vezetők a felelősek. A kontrollálatlan illegális migráció, a nyílt társadalom alapelveinek kritika és kontroll nélküli erőltetése, valamint az európai gazdaság alapját képező autóipar többé-kevésbé nyílt felszámolása, együttesen vezettek eddig a súlyos krízisig. Az Európai Unió legtöbb államában 2026 végére olyan társadalmi, gazdasági és politikai helyzet alakult ki, amelyben bármelyik ellenséges érzületű államnak nem kell mást tennie, mint feldönteni az első dominót. Mielőtt mindenki megint csak ész nélkül Oroszországra kezdene mutogatni, szinte bizonyos, hogy az amerikai szövetséges Marokkóban nem a GRU, vagy civil párja az SZVR mozgatta meg a tízezreket, amelyek elözönlötték a két spanyol exklávét.

Ettől függetlenül teljesen elképzelhető, sőt valószínű, hogy ilyen aszimmetrikus, letagadható és a NATO alapító szerződésének 5. cikkelyét, azaz a kollektív védelem aktiválásának szintjét el nem érő módon „fizet meg” Oroszország Ukrajna támogatásáért Európának. A The Telegraph cikke szerint különböző bűnözői csoportokat bérelnek föl az orosz katonai titkosügynökök, a Kijevnek fegyvert szállító üzemek elleni támadásokért. Jut is eszembe ehhez miért kellenek ehhez katonák? A civilek is ugyanúgy meg tudnák ezt tenni. De mindegy is. Szóval ezeket a bűnözőket utána nehezen lenyomozható kriptovaluták segítségével fizetik ki. Feltenném a kérdést, hogy a nyílt társadalom egyik alapvetésének számító, a bűnözők jogait előtérbe helyező felfogás, bírói érzékenyítés formájában megjelenő lépéseit is az orosz titkosszolgálat finanszírozta? Mert az a tény, hogy Európa nagyvárosainak komoly bűnözési problémái vannak szintén nem írható egyik orosz szervezet működésének számlájára sem. Bár kit tudja? Egy svéd napilap szerint Marokkóban is ők működtek, sőt mint azt tudjuk „az oroszok már a spájzban vannak”.

Természetesen egyáltalán nem kizárható, hogy a Mark Galeotti által propagált, majd visszavont (!) Geraszimov-doktrina megjelent az orosz érdekérvényesítési eszköztárban. Ez az elképzelés az orosz vezérkari főnök egyik cikke alapján azt feltételezte, hogy az ideológiai-társadalmi-gazdasági nyomásgyakorlás módszertanát az orosz katonai-politikai vezetés elsajátította és alkalmazza is. Viszonylag hamar kiderült, hogy Geraszimov arról beszélt: ezeket a módszereket a nyugat Oroszország ellen alkalmazza, és erre fel kell készülniük. A történelemben ritkán látható dupla csavar lenne, ha az Orosz Föderáció ellen kifejlesztett és felhasznált megoldást végül kitalálói ellen fordítanák.

Összefoglalva a fentieket Európa súlyos gazdasági mélységek elé néz, elég csak a Volkswagen elnök százezer autóipari állás elvesztéséről szóló nyilatkozatára gondolni. Európa helyzetét tovább nehezíti az értelmetlenül és érthetetlenül támogatott illegális migráció és a woke-globalistaeszmék kötelező támogatása miatti ideológiai-társadalmi megosztottság. Ebben a gyorsuló ütemben romló helyzetben legfeljebb felgyorsítja a folyamatokat egy külső beavatkozás. Tegyük hozzá azt is, nemcsak az Orosz Föderáció, hanem az Egyesült Államok vezetése is egyértelműen rossz szemmel nézi az európai folyamatokat. A fegyvergyárak felrobbantása mögött jó eséllyel nem amerikai érdekek állnak, de ezek a lépések – különösen mivel meglepő módon személyi áldozatok nélkül történnek – sokkal kisebb hatást gyakorolnak az európai társadalmakra, mint a fentiekben felsorolt folyamatok. A fegyvergyárak elleni támadások elkövetőinek szándékától, személyétől és a használt eszköztől függetlenül Európa problémáit elsősorban Európa okozta saját magának.