Újabb diplomáciai erőfeszítések kezdődtek az orosz–ukrán háború lezárása érdekében, miután Moszkva és Kijev is jelezte, hogy kész visszatérni az Egyesült Államok közvetítésével zajló béketárgyalásokhoz.
A több mint négy és fél éve tartó háború befejezése azonban továbbra is távolinak tűnik, mivel a két ország alapvető követelései szinte összeegyeztethetetlenek. Miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalási hajlandóságáról beszél, Oroszország folytatja az ukrán városok elleni rakéta- és dróntámadásokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint pedig valódi békét csak akkor lehet elérni, ha Ukrajna megfelelő biztonsági garanciákat kap egy újabb orosz támadás megakadályozására.
Az Associated Press október 24-i elemzése szerint az újabb tárgyalási fordulóra várhatóan november közepén kerülhet sor Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában. Az amerikai közvetítésben Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja játszik meghatározó szerepet, aki az elmúlt napokban Oslóban találkozott Zelenszkijjel, majd Szentpéterváron Putyinnal is egyeztetett. Amennyiben sikerül megszervezni a találkozót, ez lenne a Trump-kormányzat közvetítésével zajló negyedik tárgyalási forduló. A legutóbbi egyeztetést februárban, Genfben tartották, ám akkor sem sikerült áttörést elérni a legfontosabb kérdésekben.
A tárgyalások egyik legnagyobb akadályát továbbra is a területi követelések jelentik. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ismerje el az orosz fennhatóságot a 2014-ben elfoglalt Krím félsziget, valamint a 2022-ben egyoldalúan annektált Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régió felett. Moszkva olyan területeket is követel, amelyeket az orosz hadsereg jelenleg nem ellenőriz teljes egészében. Az orosz erők Ukrajna területének megközelítőleg húsz százalékát tartják megszállás alatt, de a Kreml ennél nagyobb területi engedményeket szeretne elérni.
Moszkva emellett azt is követeli, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról, csökkentse hadseregének létszámát, és változtasson az orosz nyelv, valamint a Moszkvához kötődő ortodox egyház működését érintő korlátozásokon. Putyin csütörtökön az orosz állami televízióban kijelentette, hogy országa kész tárgyalni a konfliktus rendezéséről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország mindenképpen el kívánja érni a háborúban kitűzött céljait. A kijelentés arra utal, hogy Moszkva egyelőre nem kíván érdemben engedni alapvető követeléseiből.
Ukrajna ezzel szemben attól tart, hogy a területi engedmények nem tartós békéhez, hanem egy későbbi orosz támadás előkészítéséhez vezetnének. Zelenszkij ezért olyan megállapodást szeretne, amely először a jelenlegi frontvonalak mentén állítaná le a harcokat, majd ezt követően kezdődnének meg a háború végleges lezárásáról szóló tárgyalások. Moszkva azonban elutasítja az előzetes tűzszünetet, és ragaszkodik ahhoz, hogy a fegyvernyugvás csak egy átfogó, az orosz követeléseket is rendező megállapodás részeként léphessen életbe.
A másik kulcskérdés Ukrajna jövőbeli biztonsága. Kijev szerint egy békeszerződés önmagában nem jelentene elegendő védelmet, ezért a nyugati szövetségesektől konkrét katonai és pénzügyi garanciákat vár. Zelenszkij továbbra is a NATO-tagságot tekintené a legerősebb biztosítéknak, ezt azonban Oroszország határozottan ellenzi, és a Trump-kormányzat is kizárta jelenleg ezt a lehetőséget. Alternatív megoldásként felmerült egy olyan amerikai biztonsági vállalás, amely a NATO kollektív védelmet biztosító ötödik cikkelyéhez hasonló garanciát nyújtana Ukrajnának. Szóba került az európai országok részvételével működő, mintegy harminc államot tömörítő úgynevezett tettre készek koalíciójának szerepvállalása is.
A diplomáciai helyzetet tovább bonyolítja Washington és Kijev kapcsolatának romlása. Donald Trump az elmúlt időszakban többször is Zelenszkijt tette felelőssé a békefolyamat elakadásáért, miközben elutasította az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat. Az Egyesült Államok ráadásul megállapodott Oroszországgal dízelüzemanyag szállításáról, ami Ukrajnában komoly aggodalmat váltott ki. Kijev attól tart, hogy az amerikai politika változása megerősítheti Putyin tárgyalási pozícióját, és csökkentheti Moszkva hajlandóságát a kompromisszumokra.
Az ukrán vezetés számára további problémát jelentenek a műholdas kommunikációs rendszerekkel kapcsolatos korlátozások. Az ukrán drónműveleteket támogató szolgáltatások működésében fennakadások jelentkeztek, miután Kijev elutasította Trump felszólítását az orosz olajipari létesítmények elleni támadások leállítására. Az ukrán vezetők szerint ezek a korlátozások gyengíthetik az ország katonai képességeit, miközben Oroszország továbbra is intenzív támadásokat hajt végre ukrán célpontok ellen.
A diplomáciai erőfeszítések közepette ugyanakkor váratlan humanitárius megállapodás is született. Melania Trump amerikai first lady közreműködésével Oroszország és Ukrajna helyi tűzszünetről egyezett meg a Herszon régióban található, orosz megszállás alatt álló Oleski városának megsegítésére. A megállapodás értelmében a jövő héten humanitárius segélyszállítmányok érkezhetnek a településre, és lehetővé válhat a távozni kívánó civilek kimenekítése. Az egyezség titkos egyeztetések eredményeként jött létre, és felveti annak lehetőségét, hogy a felek a jövőben más térségekben is megállapodhatnak hasonló humanitárius műveletekről.
A helyi tűzszünet azonban nem jelenti azt, hogy a háború egészében közelednének az álláspontok. Nem sokkal azután, hogy Putyin elvi támogatásáról biztosította az újabb béketárgyalásokat, Oroszország ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Kijevet. Moszkva eközben arról számolt be, hogy több mint nyolcszáz, orosz városok felé tartó ukrán drónt semmisített meg. A katonai műveletek tehát a diplomáciai egyeztetések ellenére változatlanul folytatódnak.
Az Associated Press elemzése alapján a következő hetek legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy sikerül-e újra tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, hanem az is, hogy hajlandók lesznek-e változtatni eddigi álláspontjukon. A területi követelések, a NATO-tagság kérdése és a biztonsági garanciák továbbra is jelentős akadályt jelentenek. A Melania Trump közreműködésével létrejött humanitárius megállapodás ugyanakkor azt mutatja, hogy korlátozott együttműködésre még a háború jelenlegi szakaszában is van lehetőség. Hogy ebből szélesebb körű politikai megállapodás születhet-e, egyelőre bizonytalan - írta meg az AP.
