Oroszország egy elsőre szokatlannak tűnő, ám történelmileg már ismert módszerrel próbálhatja erősíteni a fontos létesítmények drónvédelmét: úgynevezett záróléggömböket, vagyis légvédelmi ballonokat vetne be az ukrán drónok ellen.
A rendszerről az orosz állami Rosszija 1 televízió mutatott be beszámolót. A megoldást a Spetsradio nevű orosz vállalat teszteli, és elsősorban olyan kritikus infrastruktúrák, például olajfinomítók és ipari üzemek védelmére szánják, amelyeket az ukrán dróntámadások rendszeresen veszélyeztetnek.
A módszer nem új: hasonló léggömbös légvédelmi rendszereket már a második világháborúban is alkalmaztak. A ballonokat akkor azért emelték a levegőbe, hogy az ellenséges repülőgépek útvonalába akadályokat helyezzenek. Oroszország most ezt az alapötletet próbálja a modern drónhadviseléshez igazítani. A jelenlegi rendszer radar segítségével érzékeli a közeledő drónt, majd automatikus csörlők segítségével módosítja a ballonok magasságát. A ballonok között kifeszített, nagy szilárdságú Kevlar-kötelek így a drón repülési útvonalába kerülhetnek.
A bemutatott teszt során egy modellrepülőgép propellere beleakadt a kifeszített kötelekbe, ami jól szemlélteti a rendszer működési elvét. A cél tehát nem az, hogy a ballonok közvetlenül megsemmisítsék a drónokat, hanem hogy fizikailag akadályozzák és eltérítsék vagy működésképtelenné tegyék őket. Ez különösen érdekes lehet az olcsó, nagy számban alkalmazott drónok ellen, amelyekkel szemben a hagyományos légvédelmi rakéták használata rendkívül költséges lehet.
A rendszer azonban nem minden körülmények között használható hatékonyan. A ballonok működését jelentősen befolyásolhatja az időjárás, különösen a szél. Az orosz állami televízió szerint például a Moszkva délkeleti részén található Kapotnya olajfinomítójának védelméhez legalább tíz ilyen ballonkomplexumra lenne szükség. A záróléggömbök ráadásul nem önálló légvédelmi megoldást jelentenének, hanem egy újabb védelmi réteget alkotnának a géppuskák, légvédelmi rendszerek, rakéták és egyéb eszközök mellett.
Egyelőre azonban nem világos, hogy a bemutatott rendszer valóban készen áll-e a széles körű hadműveleti alkalmazásra. A Rosszija 1 riportját az is árnyalja, hogy az orosz állami média a beszámolóval egy olyan időszakban igyekszik demonstrálni az ország védekezőképességét, amikor Ukrajna egyre intenzívebben támadja az orosz energetikai infrastruktúrát. Oroszország közben maga is egyre gyorsabb és nehezebben elfogható drónokat alkalmaz Ukrajna ellen, ami folyamatos technológiai versenyt kényszerít ki a támadó és a védekező fél között.
A különösnek tűnő megoldás így jól mutatja, hogy a drónháborúban nem feltétlenül a legmodernebb technológiák jelentik az egyetlen választ. Egy több mint nyolcvan éve ismert katonai módszer modern radarokkal, automatikus vezérléssel és nagy szilárdságú kötelekkel kombinálva ismét szerepet kaphat a légvédelemben – igaz, egyelőre kérdéses, hogy a gyakorlatban mennyire lesz hatékony és időjárásálló - írja a focus.de.
