A teljes ukrán összeomlás 2026–2027 telén jelenleg nem a legvalószínűbb forgatókönyv, de annak már nagyon is reális a veszélye, hogy a tél a háború kezdete óta az egyik legsúlyosabb időszak legyen az ukrán civil lakosság számára.
Az ország energetikai rendszere több évnyi támadás után eleve sérülékeny, miközben Oroszország továbbra is erőműveket, alállomásokat, hálózati elemeket és más gazdasági infrastruktúrát támad. A Reuters szeptember 12-i összesítése szerint csak 2026-ban közel 10 milliárd dollárnyi infrastrukturális kárt okoztak a légicsapások, miközben a háború napi költsége már mintegy 190 millió dollárra emelkedett, és az állami költségvetésre is egyre nagyobb nyomás nehezedik.
A legnagyobb veszély nem feltétlenül az, hogy egyik napról a másikra „lekapcsolják egész Ukrajnát”, hanem hogy egyszerre több létfontosságú rendszer kezd akadozni. Ennek előképe már az előző télen látható volt. Az ENSZ vizsgálata szerint a 2025–2026-os tél során az orosz támadások olyan áramhiányt idéztek elő, hogy bizonyos időszakokban az embereknek naponta mindössze néhány órán át volt elektromos áramuk. A központi fűtési rendszerek elleni támadások miatt százezrek maradtak fűtés és meleg víz nélkül akár heteken keresztül, miközben a hőmérséklet helyenként mínusz 20 Celsius-fok alá esett. Az áramszünetek miatt emeletes lakóházakban a vízellátás is megszakadt, iskolákat kellett bezárni, az egészségügyi ellátás pedig szintén nehezebbé vált.
A gyakorlatban ezért egy rossz forgatókönyv egy átlagos kijevi, harkivi, odesszai vagy más ukrán városban élő család számára hosszú és ismétlődő áramszüneteket, hideg lakásokat, akadozó melegvíz- és vezetékesvíz-ellátást, időszakosan bezáró iskolákat és üzleteket, valamint nehezebben működő közlekedést és távközlést jelenthet. A generátorok, akkumulátorok és alternatív fűtési megoldások még fontosabbá válhatnak. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a betegek, a fogyatékossággal élők és azok, akik nem tudnak ideiglenesen másik térségbe költözni. Az ENSZ éppen ezért már nyáron elindította a 2026–2027-es téli programját, amelyhez 358,4 millió dollárt kér, és 2,1 millió különösen veszélyeztetett embernek kíván fűtési, lakhatási, egészségügyi, élelmiszer- és pénzügyi segítséget nyújtani.
A legsúlyosabb helyzet akkor alakulna ki, ha Oroszországnak sikerülne egymást követő hullámokban ugyanazokat a kritikus energetikai csomópontokat támadnia, és a javítás üteme már nem tudná követni a pusztítást. Egy megjavított transzformátor vagy alállomás ugyanis újra támadható. Ha ehhez szélsőséges hideg társulna, egyes nagyvárosok bizonyos részein akár tartós fűtési és vízellátási problémák is kialakulhatnának. Ez már nem pusztán kellemetlenséget jelentene: fagypont alatti időben egy központi fűtésre épülő városi rendszer hosszú kiesése lakhatási válságot és újabb belső menekülthullámot is előidézhet. Az előző télen az ENSZ már dokumentálta, hogy az alapvető szolgáltatások kiesése miatt emberek kényszerültek elhagyni otthonukat.
Ukrajna ugyanakkor nincs eszköztelen helyzetben. Az egyik legfontosabb feladat a légvédelem megerősítése: minél több orosz rakétát és drónt sikerül még az energetikai célpontok előtt megsemmisíteni, annál kisebb a hálózat helyreállítására nehezedő nyomás. Kijev ezért további légvédelmi rakétákat kér partnereitől; a ballisztikus rakéták elleni védekezés továbbra is különösen nehéz.
Legalább ilyen fontos azonban az energiarendszer decentralizálása. Egy hatalmas erőmű kiesése sokkal nagyobb problémát okoz, mint sok kisebb, földrajzilag szétszórt energiatermelő egység elvesztése. Ukrajnának ezért tovább kell növelnie a kisebb gázerőművek, kapcsolt hő- és áramtermelő berendezések, generátorok, akkumulátoros tárolók és helyi energiaforrások szerepét. Emellett tartalék transzformátorokra, gyors javítóegységekre és olyan alkatrészkészletekre van szüksége, amelyekkel egy támadás után napok helyett akár órákon belül megkezdhető a helyreállítás. Az előző tél tapasztalatai alapján a generátorok és mobil fűtőberendezések már most fontos részét képezik a nemzetközi segítségnek.
A másik létfontosságú tényező Európa. Ukrajna az európai villamosenergia-rendszerhez kapcsolódik, így importtal részben pótolhatja a kieső hazai termelést. Ez azonban nem old meg mindent: ha egy helyi alállomás vagy elosztóhálózat megsemmisül, hiába áll rendelkezésre külföldi energia, azt nem feltétlenül lehet eljuttatni a fogyasztókhoz. Ráadásul Európa maga is nehéz energiapiaci tél elé néz: a Reuters szerint az európai gáztárolók szeptember elején mindössze körülbelül 66%-os töltöttségen álltak, miközben a közel-keleti konfliktus miatt jelentősen megdrágult a gáz.
Ukrajna számára ezért a következő hetek döntőek lehetnek. Még a nagy hideg előtt kell tartalék alkatrészeket, generátorokat, üzemanyagot, fűtőberendezéseket és légvédelmi eszközöket felhalmozni, valamint felkészíteni az önkormányzatokat arra, hogy hosszabb hálózati kiesések esetén is működjenek kórházak, vízművek és fűtőpontok. A legsérülékenyebb, frontközeli területekről pedig szükség lehet további civilek evakuálására. Nem véletlen, hogy az ENSZ téli programja már októbertől indul.
A valódi veszély tehát nem elsősorban Ukrajna államként történő hirtelen összeomlása, hanem egy fokozatos civil és energetikai válság. Ha Oroszország hónapokon keresztül képes nagy intenzitással támadni az energetikai és gazdasági infrastruktúrát, miközben a nyugati légvédelmi, pénzügyi és energetikai támogatás nem tart lépést a károkkal, akkor egyes ukrán régiókban rendkívül nehéz életkörülmények alakulhatnak ki. Ha viszont Ukrajna elegendő légvédelmet, importáramot, tartalék berendezést és pénzügyi segítséget kap, akkor valószínűbb a nagyon kemény, sok áramszünettel és komoly nélkülözéssel járó, de kezelhető tél, mint az ország teljes összeomlása. A következő tél kimenetelét ezért legalább annyira meghatározhatja a hátország energetikai ellenálló képessége, mint az, hogy mi történik a fronton.
