Oroszország-Ukrajna
Ukrán Azov Brigád Hornet drónokkal támadja Mariupolt
Támadás az orosz logisztika ellen

Négy évvel Mariupol eleste után az ukrán Azov Brigád ismét támad célpontokat a stratégiailag fontos kikötő körül. A L’Independent, egy francia hírportál szerint az 1. Azov Hadtest nemrégiben alállomásokat, javítóműhelyeket és egy engedélyezett hajót vett célba. A támadás áramkimaradást okozott a kikötővárosban.
Az Azov Brigád az Oroszországgal szembeni ellenállás szimbóluma Ukrajnában, különösen a Mariupol körüli harcok óta. Akkoriban az ukrán harcosokat egy hónapokig tartó ostrom után arra kényszerítették, hogy elhagyják a lerombolt Azovsztal acélgyárat. A Reuters szerint több száz katona esett áldozatul vagy esett fogságba. Az egység ideológiai eredete és a szélsőjobboldalhoz fűződő korábbi kapcsolatai miatt továbbra is rendkívül vitatott.
Több mint 700 katona van még mindig őrizetben
A L’Independent szerint több mint 700 Azov katona van még mindig orosz őrizetben. Ráadásul az egység most jelentősen nagyobb, mint 2022-ben volt. A hadtest most hat dandárból, egy drónezredből, különleges erőkből és saját adataik szerint több tízezer katonából áll.
A közelmúltbeli támadásokban a Hornet drónt használták. Ez egy mesterséges intelligenciával működő modell az amerikai Perennial Autonomy cégtől. A jelentés szerint a hatótávolságát 100-ról 160 kilométerre növelték a Starlink terminálok integrációjával. Ez különösen alkalmassá teszi a rendszert a Mariupol és Donyeck környéki orosz utánpótlási útvonalak, valamint a Krímhez vezető összeköttetés elleni támadásokra.
Acélgyárért folyik a harc: Oroszország tűzszünetet hirdet Mariupolban
A súlyosan megrongálódott Azovsztal acélgyár Mariupolban az ukrán ellenállás szimbólumává vált az orosz támadással szemben 2022-ben.
Mariupol most körülbelül 120 kilométerre van a frontvonalak mögött. Gyors visszafoglalás nem látszik. Az Azov Brigád ezért egy hosszú, fárasztó csatára támaszkodik az orosz utánpótlási vonalak ellen, írja a Reuters.
Három célkitűzés áll ennek az erőfeszítésnek a középpontjában. Az egység célja az üzemanyag-szállítmányok megzavarása, a kulcsfontosságú utak nyomás alá helyezése és a Krímhez vezető szárazföldi összeköttetés gyengítése. Egy dróntiszt az üzemanyagszállító tartálykocsikról azt mondta: „Nincs mód elrejteni egy üzemanyaggal teli tartálykocsit.”
A Krímben már jelentettek üzemanyaghiányt. Arszen Dmitrik ezredes, az 1. Azov Hadtest vezérkari főnöke a megközelítést hosszú távú vállalkozásként írja le. „Ha 20 évig tart, akkor 20 évet fogunk tervezéssel, várakozással és felkészüléssel tölteni” – idézte a Reuters. Dmitrik hangsúlyozta: „Meggyőződésem, hogy visszavesszük Mariupolt. Csak idő kérdése.”
