„Fontos célunk a közművelődés Kárpát-medencei hálózatának létrehozása” – hangsúlyozta lapunknak Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) ügyvezetője. Az igazgatóval a Hungarikum Ligettel közös misszióról, a Látóutak elnevezésű közművelődési módszerről beszélgettünk, de összegezte számunkra az intézmény élén töltött tíz évet is.
– Mikor és hogyan került kapcsolatba a Lakitelek Népfőiskolával?
– Még ezerkilencszázkilencvennyolcban Beke Pál hívott meg egy országjáró körútra tizenkét helyszínt érintve, aminek keretében Lezsák Sándor elnök úr is előadást tartott. Ennek a kollégiumi előadás-sorozatnak köszönhetően indult el közöttünk eszmecsere a közösségek és helyi értékek mentén. Ez a közös gondolkodás, a közös szellemiség végig megmaradt Lezsák Sándorral, így amikor a kormány hat évvel ezelőtt bejelentette több mint hetven állami intézmény átalakítását, közte a Nemzeti Művelődési Intézetét, akkor ez a munka megerősödött, és egy új szervezeti formában gondoltuk tovább a működésünket, így a korábbi szakmai feladatokat kétezer-tizenhét január elsejétől a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány által létrehozott NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. látja el, amelynek neve három éve változott a jelenleg használt Nemzeti Művelődési Intézetre. A Népfőiskola Alapítvány teljes körű szakmai önállóságot biztosít a Nemzeti Művelődési Intézetnek, így ez a fajta kapcsolat nem több és nem is kevesebb, mint amikor minisztériumi háttérintézményként tevékenykedtünk. Természetesen bekapcsolódunk egymás szakmai tevékenységeibe, hírt adunk egymás munkájáról ki-ki a saját hálózatában, így több emberhez tudjuk eljuttatni a szolgáltatásainkat.
– Egy évtizede vezeti az intézményt. Hogyan összegezné az elmúlt időszakot?
– A Nemzeti Művelődési Intézet tíz éve bekövetkezett átalakulásával szemléletváltás valósult meg a közművelődés teljes területén. A missziónk egyik legfontosabb célja az lett, hogy hazánk mind a háromezer-egyszázötvenöt településén legyen legalább egy közösségi tér, és ott legalább egy szakképzett közösségszervező segítse a helyi értékek feltérképezését és életben tartását, művelődő közösségekben. Akkor, tíz éve a háromezer-egyszázötvenötből több mint nyolcszázban nem volt működő közösségi színtér, és több mint kétezer-háromszáz településen nem volt képzett szakember. Az elmúlt tíz évben minden tevékenységünk, szakmafejlesztési folyamatunk ennek a küldetésnek a megvalósítását szolgálta.
– A Nemzeti Művelődési Intézetnek szerteágazó hálózata van vidéki igazgatóságokkal. Miért van arra szükség, hogy minden megyében legyen irodájuk?
– Fontosnak tartjuk, hogy közel legyünk a szolgáltatási terepünkhöz, mert egy központból nem látható el minden település szakmai-módszertani támogatása. Ennek érdekében alakítottuk ki a megyei hálózatunkat, amelynek révén szoros kapcsolatban vagyunk a települési közművelődési feladatellátókkal: helyben, a megyéjükben vehetnek igénybe szakmai képzéseket, bekapcsolódhatnak a mintaprojektjeinkbe, szakmai napokon cserélhetnek tapasztalatot, tudást. Fontos célunk a közművelődés Kárpát-medencei hálózatának létrehozása is, ami legnagyobb erősségét adja a szakmai folyamatainknak. Ebben a megyei igazgatóságaink, a meglevő szakmai szerveződésekkel való kapcsolat, valamint új szakmai hálózatok kialakításában való aktív részvétel egyaránt meghatározó.
– Régóta foglalkozik a közművelődéssel, kultúráért felelős helyettes államtitkárként is ténykedett. Mi volt a legfontosabb intézkedés vagy legnagyobb siker, ami ehhez az időszakhoz kötődik?
– Az összetett kulturális ágazati feladatok közül a szűkebb szakmai területemhez, a közművelődéshez kapcsolódó legnagyobb sikert emelem ki ebből az időszakból, ami a közművelődést érintő jogszabályi környezet átalakítása volt. Ennek előkészítő folyamatában a Nemzeti Művelődési Intézetnek és a szervezetet körülvevő hálózatnak meghatározó szerepe volt kétezer-tizenkettő óta: a Kulturális Közfoglalkoztatási Program, a szakemberképzés teljes rendszerének megerősítése és megújítása, számtalan kutatás és mintaprogram megvalósult, mire sor kerülhetett a jogszabályi környezet harmonizálására. Az 1997. évi CXL. törvény közművelődési fejezeteinek és kapcsolódó végrehajtási rendeleteinek négy évvel ezelőtti megújításával a közművelődés országos megújítása és stabilitása valósulhatott meg. A Nemzeti Művelődési Intézetben megfogalmazott küldetésünk törvényi alakot öltött, kötelezővé vált tavaly januártól minden hazai települési önkormányzat számára az előírt infrastrukturális feltételek mellett legalább egy közösségi színtér, nagyobb településeken közművelődési intézmény nyitvatartása, ott megadott szakmai végzettségű közösségszervező alkalmazása, és meghatározott körű közművelődési alapszolgáltatások biztosítása emelt kulturális normatíva mellett. A közművelődési terü-let rendszerváltozásának kiteljesedése ezzel
az intézkedéssel vált lehetővé.
– Most zajlik a felsőoktatási felvételi eljárás, amely az intézmény számára is fontos. Milyen képzéseket érint ez?
– A Nemzeti Művelődési Intézet meghatározó feladata a szakember-utánpótlás megteremtése. Együttműködve a szakmai képzést nyújtó felsőoktatási intézményekkel – az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával – valósítottunk meg egy nagyszabású képzésfejlesztési és képzési programot. Ennek keretében tananyagok fejlesztése, oktatók felkészítése, az egész országban induló középfokú és felsőfokú szakmai végzettséget nyújtó tanfolyamok szervezése valósult meg. A szakképzés mellett azonban kiemelt fontosságúnak tartjuk a diplomát adó szakmai képzéseket, ezért a Nemzeti Művelődési Intézet folyamatosan együttműködik a felsőoktatási intézményekkel toborzásban, tananyagok készítésében, szakmai rendezvényekben, szakmai gyakorlati lehetőségekben. A közművelődési terület felsőfokú alapszakja a közösségszervezés BA-képzés tizenkét felsőoktatási intézményben, mesterszakja, a kulturális mediáció MA-képzés négy felsőoktatási intézményben érhető el, ezekkel lehet a közművelődési intézményekben elhelyezkedni.
– Az NMI egyik legnépszerűbb programja a Látóutak, amely a tapasztalatok átadását szolgálja. Miért fontos ez?
– A Látóút olyan közművelődési módszer, amelynek célja a helyi jó gyakorlatok, a közösségi kezdeményezések bemutatása és adaptálása. Ezeken az utakon többnyire döntéshozók (polgármesterek, képviselők), kulturális és más ágazati szakemberek, valamint civilek vesznek részt. A Látóutak segítenek abban, hogy felismerjük, mikro- és makrokörnyezetünkben milyen sok természeti, tárgyi és szellemi érték vesz körül bennünket, és mennyi lelkes ember foglalkozik azzal, hogy ezeket a közösséggel együtt éltesse, fejlessze. Követhető mintát vagy akár „csak” inspirációt, lendületet adhat a hiteles ember által bemutatott jó gyakorlat, közösségi kezdeményezés a részt-vevők számára, amely alapján a saját településükön is el tudnak indítani új közösségi kezdeményezéseket. Ezt a programot még Beke Pál indította el a kilencvenes évek végén, mi csak folytatói vagyunk ennek a szakmai módszernek.
– Mit jelent a Hungarikum Liget részének lenni?
– A Hungarikum Liget az értékek kikötője: szellemiségünk alapjai azonosak, a szerves magyar műveltség és kulturális értékeink továbbvitele, a Kárpát-medencei hálózatépítés közös missziónk. Az ide érkező szakemberek és érdeklődők egy komplex szolgáltatási csomagot tudnak itt kapni, amelyben a szakmai, szellemi feltöltődés mellett a pihenésre, a tartalmas, aktív kikapcsolódásra egyaránt lehetőség van, és minden a közös szellemiségre épülő értékeket képviseli.
