A Hungarikum Liget az egész Kárpát-medencére kisugárzó szellemi központ, hatalmas feladatokkal a megmaradásunkért – fogalmazott a Magyar Hírlapnak Agócs Sándor költő. Az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója és felelős szerkesztője beszélt arról is, mi volt az ezerkilencszáznyolcvanötös Antológia-est történelmi jelentősége.
– Hogyan került Lakitelekre?
– Lezsák Sándor hívott, akivel már több mint negyven éve ismerjük egymást.
A nyolcvanas évek elején sokat jártuk az országot, kiállításokra, író-olvasó találkozókra mentünk, és már akkor mondta, hogy egyszer kiadót és nyomdát csinálunk Lakiteleken, és azt adunk ki, amit mi akarunk. Bár ezt akkor nemigen hittem, az álmunk azóta megvalósult, már a háromszáznyolcvanötödik kötetnél járunk.
– Mi volt az Antológia-est? Hogyan zajlott ennek a szervezése?
– Az Antológia-est három fiatal lakiteleki képzőművész versillusztrációiból készített grafikai kiállítás volt ezerkilencszáznyolcvanöt október huszonkettedikén. Az ország minden tájáról több száz vendég érkezett, zsúfolásig megtelt a művelődési ház, a színpadon tizennégy, Nagy Gáspár kifejezésével egy szonettnyi kortárs költő mondta el egy-egy versét. Erre az estre utal az Antológia Kiadó elnevezése is.
– Mi volt a jelentősége ennek az estnek?
– Az összeállítás az egyetemes magyar irodalmat mutatta be, a határon túli és emigrációba kényszerült, idehaza tiltott alkotók műveihez is készültek rajzok. A verseket Lezsák Sándor válogatta és adta a fiatal alkotók kezébe. A kiállítást Pap Gábor művészettörténész nyitotta meg. És az időzítés október huszonkettő – az első nyilvános emlékezés az ezerkilencszázötvenhatos forradalomra. A rendezvény méltó szellemi előkészítője volt a későbbi lakiteleki találkozóknak. Persze voltak retorziók is, később a kiállítás anyagát DVD-melléklettel könyv alakban nyilvánosságra is hoztuk.
– Lezsák Sándor önt bízta meg az Antológia Kiadó, majd a Nyomda irányításával. Mit jelent önnek ez a feladat?
– Előtte azért Sütőné Gulyás Éva kolléganőmet megkérdezte, hogy tudna-e velem együtt dolgozni. Ő is ismert már korábbról és azt mondta, hogy igen. Így kerültem ide. A feladat rendkívül megtisztelő, hatalmas felelősség és rengeteg munka, mindhárom így együtt. Harminc éve járok ki naponta Kecskemétről, szívós munkával fel kellett építeni a kiadót is, a nyomdát is. Ma már egyre több ismert író szeretne nálunk megjelenni. Ennél nagyobb elismerés nem kell. „Nincs idő tévutakra!” – ez a kiadó és nyomda jelmondata. A munkatársaimnak sűrűn szoktam mondogatni, hogy csoda csak akkor van, ha megteremtjük!
– Hogyan dolgoznak, milyen szempontok, értékek szerint?
– Elsősorban igényes szépirodalmi és történelmi témájú könyvek megjelentetésére vállalkozunk. Nagy élmény volt együtt dolgozni Páskándi Gézával, Juhász Lászlóval, Borbándi Gyulával, Tollas Tiborral, Szakolczay Lajossal, Faragó Laurával, Döbrentei Kornéllal, Nagy Gáspárral, Alexa Károllyal, Bíró Zoltánnal, és hosszan tudnám még sorolni az ismert neveket. Persze a fiataloknak is teret adunk, én is nagyon örültem, amikor engem pátyolgatott annak idején Buda Ferenc, Lezsák Sándor vagy Serfőző Simon. A fiatalabbak közül a legtávolabbra Zsuffa Tünde jutott, már a hatodik regénye jelent meg nemrég, és nagy sikere van.
– Milyen könyvön dolgoznak jelenleg?
– Néhány könyv újranyomását készítjük elő mostanában, szerkesztőként viszont általában négy-öt könyvön dolgozom egyszerre. Véletlenül éppen most szerkesztem Szalay Károly A lakiteleki sátor és a Hungarikum
Liget című könyvét. Lassan haladok vele.
– Mit gondol a Hungarikum Liget céljairól?
– Itt a kezdetektől minden a hungarikumokról szól, csak korábban népfőiskolának nevezték. Hatalmas érték például az ország egyetlen Emigrációs Gyűjteménye, a Magyar Borok Katedrálisa, a Vaspatkó Lovarda, a Bibliaház, a Pálinkamúzeum, hogy csak néhányat említsek. Szerintem hasonlóan hungarikum a Kárpát-medencei Értékfeltáró Kollégiumok sorozata, vagy a RETÖRKI eddig 46 kötetet megélt könyvsorozata az Antológia Kiadónál. Az értékek mentése – főleg ebben a mai beteg világban – mindenki számára kötelesség. A Hungarikum Liget az egész Kárpát-medencére kisugárzó szellemi központ, hatalmas feladatokkal a megmaradásunkért. A rendszerváltozás bölcsője, ahogyan többen is nevezik, és jó érzés, hogy mindennek magam is egy kicsit részese lehettem.
– Amikor megkapta a Balassi Bálint-emlékkardot, úgy fogalmazott, ez egy megerősítés, hogy ha nehéz utat választott ugyan, de helyeset. Hogy értette ezt?
– Úgy, hogy azok közé az ismert költők közé kerülhettem, akikre már ifjúkoromban is fölnéztem, akiktől sokat tanultam, akik segítettek, s akik megerősítettek, hogy ez a nehezebb út, de messzebbre visz. Vonatkozik ez a költészetre vagy a kiadói-nyomdai tevékenységre egyaránt.
Agócs Sándor (1957) költő, író, szerkesztő. Verseket 1980 óta publikál, 1992 óta az Antológia Kiadó és Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója és felelős szerkesztője. Legutóbbi kötete Lepkék a könyvtárszobában címmel 2017-ben jelent meg a Kairosz Kiadó gondozásában, 2020-ban megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét.
