Az egészségügyi béremelésekért cserébe az ágazat fehéredését, a hálapénz visszaszorítását várják a betegek a Nézőpont Intézet felmérése szerint. A megkérdezettek többsége elutasítja azt is, hogy az orvosok magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe.
A „hála” csupán kisebb részben játszik szerepet, sokkal inkább negatív okok, mint az előnyszerzés, a kényszer vagy az elvárásoknak való megfelelés miatt működik a paraszolvencia Magyarországon – derült ki a Nézőpont Intézet gazdaságfehérítési kerekasztalának közvélemény-kutatásából, amelyet
ezerfős, országosan reprezentatív mintán készítettek. A kutatásban tizennyolc éves és annál idősebb lakosok vettek részt, akiknek a fele az elmúlt egy évben személyesen vagy hozzátartozója révén kapcsolatba került az egészségüggyel, közülük pedig minden második ember fizetett hálapénzt valamilyen orvosi kezelés után. A paraszolvenciát adók ötvenkilenc százaléka azt állította, hogy negatív ok állt a „gesztus” hátterében, és mindössze harminchét százalék fizetett azért, mert elégedett volt a kapott szolgáltatással. Akadt közöttük olyan is – csupán két százalék –, aki kifejezetten azért adott pluszjuttatást, mert „megsajnálta az orvost vagy az ápolót”.
A válaszadók több mint fele, ötvenkét százaléka úgy vélte, hatékony megoldás lenne a hálapénz visszaszorítására a fizetések emelése, ugyanakkor tizennyolc százalék szerint egyszerűen csak szigorítani kellene az ellenőrzéseket, hogy megszűnjön ez a gyakorlat. A megkérdezettek tizennégy százaléka úgy gondolja, a paraszolvenciáról leginkább a betegeknek kellene leszokniuk, míg kilenc százalék amellett érvelt, hogy a „szakmai etika lelkiismeretes követése, a gyógyítás iránti elkötelezettség előtérbe állítása” lenne a megoldás. Az előre megadott lehetőségek közül mindössze két százalék választotta a vizitdíj ismételt bevezetését a probléma orvoslásaként.
A kutatásból megállapítható – írta a Nézőpont Intézet –, hogy az egészségügyet érintő szürkegazdaság nem csupán a hálapénzfizetésben testesül meg: a magyarok kétharmada szerint nem megengedhető, hogy az orvosok a magánpraxisuk ellátásához állami eszközöket vegyenek igénybe. Csupán huszonkét százalék megengedő ebben a kérdésben, a többség viszont még azt is támogatná, hogy az állam szigorúbban lépjen fel az ilyen gyakorlat ellen.
„A felmérésből egyértelműen látszik, hogy az emberek az egészségügy színvonalának javítását és az ágazat fehéredését várják a béremelésekért cserébe” – mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet elemzője. Kiemelte azt is, hogy a kutatás szerint az egészségügy a szürkegazdasággal leginkább fertőzött egyik terület, a válaszadók pedig minden olyan intézkedést szívesen támogatnak, amely ennek visszaszorítását célozza. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint huszonöt százalékkal volt magasabb az egészségügyben a bruttó átlagkereset 2016 első negyedévében, mint 2012 azonos időszakában. Ezt követi a szakdolgozók fizetésének idei, 26,5 százalékos, jövőre tizenkét, 2019-ig pedig nyolc-nyolc százalékos emelkedése. Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a kormány négy év alatt százmilliárd forinttal emeli meg az ágazati bérkeretet, így várható, hogy egyre nagyobb lesz az igény a paraszolvencia visszaszorítására is.
