Két emléklap (1.) - A találkozó alatt végig hullámzott a hangulatom: borúlátástól derűlátásig és vissza. Hallgattuk az előadásokat türelemmel, közbekiabálások nélkül. Órákon át ültünk és figyeltünk. Szabadító volt a szünetek ideje, kinyújtóztathatta tagjait az ember, lehetett beszélgetni.
Az országot megrázó társadalmi-gazdasági válság, a demokrácia, a politikai intézményrendszer elégtelensége, a közerkölcs súlyosbodó gondjai, a kulturális élet, a közoktatás aggasztó tünetei, megmaradásunk gondjai kaptak hangot az eszmecsere során. A magyarság esélyeit kutató jelenlevők és felszólalók a józanság és megfontoltság jegyében igyekeztek mérlegelni a kilábalás és a kikerülhetetlen megújhodás, az igazán hatékony reformok módozatait. (…)
A magyarság esélyei (30.) - „A szólásszabadság, Tekintetes Rendek, egyike a tiszteletre legméltóbb jogoknak oly nemzetnél, mely századok óta megyénként s országosan gyülekezik s a maga sérelmei és kívánságai felett élőszóval szokott értekezni; s nálunk annál tiszteletreméltóbb, mivel itt a sajtószabadság eltapodva van, s érzelmeinket és gondolatainkat egymással megszorítás és akadály nélkül közölni csak gyűlési beszédek által lehetséges.” (Kölcsey Ferenc, Pozsony, 1834)
Lezsák Sándor költő 1987-es nyitóbeszéde (…)
