Egy texasi család több mint egy évtizeden keresztül számolt be megmagyarázhatatlan, általuk természetfelettinek tartott eseményekről. A hozzátartozók állításuk szerint szellemalakokat láttak, fenyegető érintéseket tapasztaltak, különös hangokat hallottak, és olyan tárgyakat észleltek, amelyek látszólag maguktól mozdultak el.
A család öt különböző otthonba költözött az évek során, ám beszámolójuk szerint a jelenségek mindenütt folytatódtak, sőt időnként még intenzívebbé váltak. Az eset a kutatók figyelmét is felkeltette, akik azt vizsgálták, milyen pszichológiai tényezők állhatnak a hasonló paranormális élmények hátterében.
A kutatás középpontjában egy nyugdíjas egészségügyi dolgozó, a tanulmányban Nell álnéven szereplő nő állt, valamint férje, Rod és felnőtt lányuk, Jill. A családtagok szerint a különös események azután kezdődtek, hogy felfedeztek egy szomszédos ingatlant, ahol furcsa szagot éreztek, és építkezésből visszamaradt anyagokat találtak. Körülbelül egy héttel később egy feketébe öltözött férfi jelent meg náluk, aki a beszámoló szerint arra figyelmeztette őket, hogy maradjanak távol a földjétől.
Nell úgy emlékezett vissza, hogy az események egy különösen rémisztő éjszaka után váltak igazán súlyossá. Férje akkor egy tengeri olajfúrótornyon dolgozott, amikor az asszonyt éjszaka egy hangos csattanás ébresztette fel. Amikor felkelt, állítása szerint az egyik szobát titokzatos, narancssárga köd töltötte meg. Lánya, aki a szomszédban lakott, szintén azt állította, hogy látta a jelenséget, és a család szerint a köd még Rod hazatérése után is jelen volt.
A hozzátartozók úgy vélték, valamilyen megmagyarázhatatlan erő követi őket, ezért többször is elköltöztek, de állításuk szerint ez sem hozott megoldást. Beszámolóikban szinte mindennapos jelenésekről, láthatatlan jelenlét érzéséről, harapásszerű érintésekről, különös szagokról és fenyegető hangokról is szó esett. A család azt állította, hogy egyes szellemszerű alakok és hangok a biztonsági kamerák felvételein is megjelentek, a kutatóknak azonban nem mutattak be olyan videókat vagy fényképeket, amelyek igazolták volna ezeket az állításokat.
A tudósok az esetet a „kísértett emberek szindróma” (Haunted People Syndrome) elméletének segítségével vizsgálták. Ez a feltevés arra keresi a választ, hogy bizonyos emberek miért számolnak be ismétlődően paranormális élményekről. Az elképzelés szerint a szokatlan érzékszervi tapasztalatok, a természetfelettibe vetett hit és a társas környezet egymást erősítve alakíthatják azt, ahogyan valaki a körülötte történő eseményeket értelmezi.
A kutatók kérdőíveket, a családtagok élményeiről vezetett naplókat és a korábbi életükre vonatkozó adatokat elemezték. Azt találták, hogy azok a családtagok, akik erősebben hittek a paranormális jelenségekben, nagyobb valószínűséggel számoltak be szokatlan tapasztalatokról. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy a természetfelettibe vetett hit idézte elő az élményeket. Elképzelhető például, hogy a bizonytalan vagy nehezen értelmezhető eseményeket az érintettek fenyegetőbbnek érzékelték, különösen akkor, ha eleve szellemek jelenlétére számítottak.
A családtagok hasonló beszámolói a társas hatás lehetőségét is felvetették. Ha egy közösség tagjai rendszeresen megosztják egymással a paranormális élményeiket, az befolyásolhatja, hogyan értelmezik a későbbi tapasztalataikat. A stressz szintén szerepet játszhat, mivel fokozhatja az éberséget és az érzékenységet a környezetből érkező ingerekre. Így egy-egy szokatlan zaj, árnyék vagy testi érzet könnyebben tűnhet természetfelettinek annak, aki már eleve hasonló eseményekre számít.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az eredményeket óvatosan kell kezelni. A vizsgálat kevés résztvevőre épült, és az adatok nem szolgáltattak statisztikailag meggyőző bizonyítékot az elmélet alátámasztására. A családtagok személyes beszámolói önmagukban nem elegendők annak eldöntésére, hogy pontosan mi okozta az általuk tapasztalt eseményeket. A kutatók azt sem tudták biztosan megállapítani, hogy a kísértett emberek szindrómája megfelelő magyarázatot ad-e a texasi család történetére.
A tanulmány szerzői egy további érdekes részletet is megemlítettek: a vizsgálat során szokatlan környezeti mérési eredményeket is rögzítettek, ezek természetéről azonban egyelőre nem közöltek részleteket. Jelezték, hogy a méréseket későbbi kutatásokban kívánják megvizsgálni. Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi tanulmány nem vizsgálta meg a paranormális magyarázatok érvényességét.
A texasi család története tehát nem bizonyítja a szellemek létezését, de rávilágít arra, milyen összetett kapcsolat lehet az emberi érzékelés, a félelem, a stressz és a természetfelettibe vetett hit között. A kutatók szerint a hasonló beszámolókat érdemes komolyan venni mint az emberek által átélt tapasztalatokat, ugyanakkor tudományos szempontból elengedhetetlen a kritikus vizsgálat és a további, nagyobb mintán végzett kutatás - írja az IFLScience.
