Kelet-Szibéria tajgájának mélyén egy különös, hatalmas kőképződmény magasodik, amelynek eredetét a kutatók évtizedek óta próbálják megfejteni. Az Irkutszki területen található Patom-kráter mintegy 40 méter magas, körülbelül 160 méter átmérőjű, és főként töredezett mészkőből áll.
Közepén egy különálló kúp alakú kiemelkedés látható. A képződmény azért különösen rejtélyes, mert a környéken nincs hagyományos vulkán, a vizsgálatok pedig eddig nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot arra, hogy egy meteorit becsapódása hozta volna létre.
A különös alakzatot 1949-ben fedezte fel a tudomány számára Vadim Kolpakov geológus, miközben a távoli Patom-fennsíkot térképezte fel. Első pillantásra még az is felmerült benne, hogy a kőkúp emberi tevékenység eredménye lehet. Később a meteoritbecsapódás lehetőségét tartotta valószínűnek, ám az ezt alátámasztó bizonyítékok azóta sem kerültek elő.
A kutatók több expedíció során vizsgálták a területet, de a kőzetek összetétele nem mutatta azokat a jellegzetes nikkel- és egyéb elemeloszlási mintázatokat, amelyek egy meteorit becsapódása után várhatók lennének. A képződmény szerkezete szintén arra utal, hogy nem egyetlen hirtelen esemény hozta létre: egyes részei eltérő időpontokban alakulhattak ki. A fák évgyűrűinek vizsgálata alapján a folyamat első szakaszai hozzávetőleg a 15. század végére, illetve a 16. század elejére tehetők, egyes változások pedig még évszázadokkal később is folytatódhattak. Geológiai szempontból tehát viszonylag fiatal képződményről van szó.
Az egyik legkomolyabban vizsgált elmélet szerint a jelenség a föld mélyéből feltörő gázokkal és folyadékokkal függhet össze. Egy 2008-ban közzétett orosz kutatás felvetette, hogy a mélyből felfelé áramló anyagok megrepeszthették, majd a felszínre emelhették a kőzeteket. Ez az elképzelés a képződmény belső, földtani eredetét valószínűsíti, de önmagában nem tekinthető végleges bizonyítéknak.
Egy másik lehetőség a fagyott talajhoz és az örökfagy folyamataihoz kapcsolódik. Egy 2012-ben ismertetett geofizikai vizsgálat tektonikus zónát azonosított a kráter alatt, ugyanakkor nem zárta ki a fagyással összefüggő kialakulás lehetőségét sem. Az elmélet szerint a talajban lévő víz megfagyása és térfogatváltozása idővel a felszín felé emelhette a kőzeteket. A sarkvidéki térségekben ismertek hasonló, úgynevezett pingók, ám a Patom-kráter mérete és sajátos, nagyrészt kőtörmelékből álló szerkezete komoly kérdéseket vet fel.
Az évtizedek során a meteoritbecsapódástól a vulkáni folyamatokon át a föld alatti gázokig számos magyarázat született. A távoli fekvés megnehezíti a kutatásokat, és a képződmény belsejét még nem vizsgálták olyan mélységig, amely egyértelmű választ adhatna a kialakulására. A Patom-kráter így továbbra is Szibéria egyik különös geológiai rejtélye: a tudósok több lehetséges magyarázatot is ismernek, de egyelőre egyik sem oldotta meg véglegesen a titkát. - írja a Forschung und Wissen.
