Szele György eredetileg angol nyelven megjelent történelmi regénye az idén kissé átdolgozott változatban, Egy Széchenyi varázsa címmel magyarul is megjelent a Szent Gellért Kiadó gondozásában. Egy fiatal orvostanhallgató életét meséli el Budapest ostromától az 1956-os forradalomig. A könyv hazai bemutatóját az Írók Boltjában tartották szerdán, a szerzővel Marsall Ágnes újságíró beszélgetett, a regényből pedig Sinkovits-Vitay András színművész olvasott fel részleteket.
Olyan történelmi regény az Egy Széchenyi varázsa, amely önéletrajzi elemekből is merít. A könyv szerzője foglalkozása szerint nem író, hanem orvos: Szele György még diákként, tizenhat éves korában élte át a második világháborút. Szülővárosa, Szolnok bombázása után menekült családjával Budapestre, ahol a város ostromának is tanúja volt, később szovjet katonák fogságába esett, de szerencsésen megmenekült. A szabadságharc leverése után, 1956-ban menekülni kényszerült, így Amerikába disszidált, ahol orvosként kezdett dolgozni. Pár évvel ezelőtt hazalátogatott, és egykori szülőházában elkezdte megírni fiatalkora emlékeit.
A magyar történelem egyik legnehezebb időszakát, az 1944 és 1956 közötti éveket idézte fel, először a Nyugat számára, angolul. Tavaly mutatták be az Egyesült Államokban, ezt követően pedig magyar nyelvre is lefordította a művét, valamint át is dolgozta. A kötet lektora Marsall Ágnes újságíró volt, akit a szerző arra is felkért, hogy a könyvbemutatókon legyen a beszélgetőpartnere.
„Ha elolvassák Szele György könyvét, az életük egyik felejthetetlen olvasmányélménye lesz” – kezdte Marsall Ágnes a könyv bemutatását szerdán az Írók Boltjában, miután Sinkovits-Vitay András színművész felolvasta a kötet mottóját, Pál apostol korintusiakhoz írt első levelének egyik részletét, a szeretet himnuszát. Az újságíró hangsúlyozta, hogy a művet elsősorban a történelmi hűség és a remek stílus teszi értékessé. Mint mondta, ebből értette csak meg igazán, hogy milyen iszonyatos volt a második világháború Magyarország számára, és mekkora pusztítást jelentett Budapest ostroma. „Ebből a könyvből megtudhatjuk, hogy mi az, ami még egyszer nem történhet meg” – hangsúlyozta.
Az újságíró ezután a mű történelmi hátterét ismertette, a nyilas hatalomátvételtől a kommunista rendszer kiépüléséig, majd a regény szerelmi szálát emelte ki: a történetnek ugyanis a fiatal orvostanhallgatón kívül egy másik főszereplője is van, Lia az 1948-as medikusbálon lesz a fiú debütánsa.
„Magyarország közben a legborzalmasabb időszakát éli” – emlékeztetett Marsall Ágnes, utalva a koncepciós perek, a halálbüntetések és a besúgások korára. Mivel a regény egyik központi eseménye az 1956-os forradalom és szabadságharc, a közönség újabb részletet hallgathatott meg a könyvből, amelyben a főhős már fiatal orvosként lesz tanúja a történelmi jelentőségű felkelés következményének.
„Először angolul írtam meg ezt a történetet a nyugatiaknak, hogy új képet kapjanak Magyarországról, a magyar lélekről, a magyar erkölcsről és a magyar becsületről. A magyar nyelvű könyv egy másik regény, amelyben sokkal több van a forradalomról” – mondta befejezésül a szerző, Szele György.
A könyvbemutató végén pedig az is kiderült, hogy miért éppen Egy Széchenyi varázsa lett a mű címe. Mint megtudtuk, a könyv másik rejtélyes főhőse egy bizonyos Széchenyi Kornélia, az ő neve került bele a magyar címbe, és az ő képe szerepel a kötet borítóján is. „Lelkének és egyéniségének varázsát akartam megörökíteni” – magyarázta a szerző.
