A japán SANAA irodával tegnap aláírták Budapesten a városligeti Új Nemzeti Galéria tervezői szerződését. Az építészek szerint a tájba illeszkedő, nyitott múzeum készül, lapunknak pedig elmondták: úgy szeretnék csökkenteni a méretét – hiszen a Ludwig Múzeum mégsem költözik ide –, hogy arányos maradjon. A magyar partnerek, Bánáti Béla és Hartvig Lajos pedig kérdésünkre azt mondta, hogy a 2019 közepi határidő tartható, az pedig megoldható, hogy az építkezés a legkevésbé terhelje a ligetet.
A SANAA iroda elképzelése szerint nyitott épület készül (Fotó: Ligetbudapest.org)
Kezd teljessé válni a Liget Budapest projekt: miután a közelmúltban aláírták a volt Hungexpo-épületek helyére építendő Magyar Zene Háza tervezői szerződését a világhírű Szu Fudzsimotóval, most egy újabb japán alkotás szintén neves tervezőivel állapodtak meg, hogy 2019 közepére elkészüljön az Új Nemzeti Galéria a lebontandó Petőfi Csarnok helyén. Budapesten tegnap a projektet koordináló Városliget Zrt. ügyvezetője, Mozsár István és Baán László miniszteri biztos aláírta a szerződést a SANAA iroda két vezetőjével, Szedzsima Kazujo és Nisizava Rjúe építészekkel. Az eseményen Baán László kifejtette: történelmi a pillanat, hiszen az elmúlt évtizedekben nem épült ilyen ikonikus alkotás a fővárosban, amelyet ráadásul olyan szakemberek jegyeznek, akik az építészeti Nobelnak is nevezett Pritzker-díj birtokosai. Hangsúlyozta, hogy a jelenleg a budai Várban működő Nemzeti Galéria korszerű, e célra épült otthonra lel majd a ligetben, ahol, mint az már ismert, a Szépművészeti Múzeuméval egyesülő gyűjtemény 19. század utáni része lesz, a nemzetközi és a magyar művek közösen. Elmondása szerint a most kezdődő részletes tervezés körülbelül egy évet vesz igénybe, utána kezdődik a kivitelezés. Ismert, a kormány is megadta az anyagi támogatást, a következő három évben összesen mintegy százhatvanötmilliárd forintot biztosítanak a teljes liget-projektre.
Mint arról lapunk már többször is írt, a SANAA elképzelése szerint a telken egy pagodaszerű, bonyolult formájú épület jönne létre, dobozszerű részekben volnának a kiállítóterek, közöttük átlátszó üvegezésű közösségi terekkel. A japán gondolkodásnak és építészeti elveknek megfelelően a természet része, annak „folytatása” – a külső és belső közötti határ elmosódik, a látogató egyszerre érzi magát kint és bent is.
Most a két tervező arról beszélt az eseményen, hogy a parkhoz illeszkedő, mindenki számára nyitott épületet szeretnének, amely nemcsak múzeum lesz, hanem közösségi térként invitálja falai közé az embereket.
Lapunk megkérdezte őket, hogy miképp oldják meg a múzeum méreteinek csökkentését: ismert, hogy bár a tervpályázat kiírása még arra szólt, hogy a Ludwig Múzeumot is itt kell elhelyezni, végül a kormány úgy döntött, ez az intézmény marad a Műpában. Szedzsima Kazujo úgy válaszolt, hogy még csak most állnak neki a végleges terveknek, de a formavilág megmarad, és arányosan szeretnék kisebbé tenni a leendő épületet.
A magyar partner, a Bánáti és Hartvig iroda két vezetője pedig azt mondta, ők abban segítik a japán felet, hogy a magyar szabványoknak és előírásoknak megfeleljen a múzeum, már a tervpályázati szakaszban is együttműködtek a SANAA irodával. Megkérdeztük tőlük, hogy mi a véleményük a kritikákról, hogy bár egy lebontandó épület helyén áll majd, a munkálatok komoly terhelést jelentenek a Városligetre. Hartvig Lajos szerint megoldható a szervezés és az anyagok szállításának útvonala úgy, hogy a lehető legkevésbé zavarják a parkot, hiszen a környező utakról könnyen hozzáférhető helyszínről van szó. A határidőt firtató kérdésünkre pedig Bánáti Béla úgy válaszolt, hogy a tapasztalatok alapján egy ekkora építmény két év alatt megvalósítható, így ha váratlan esemény nem történik, 2019-ben átadhatják majd. Azt is elárulta, hogy a méretcsökkenés nemcsak a felszínen lesz látható, hanem a pinceszint is kisebb lesz. Kikerül például a mélygarázs, és a szomszédos Közlekedési Múzeummal közös föld alatti parkoló szolgálja majd ki a galériát is.
Baán László elmondta azt is, hogy a Néprajzi Múzeumra nemsokára kiírják a meghívásos tervpályázatot, az Ötvenhatosok terén, az emlékmű környezetében felépítendő intézménynek majd a „kapujelleget” is meg kell mutatnia, hiszen a Városligeti fasor torkolatával szemben, a park régi bejáratánál lesz.
