Elkészült és ma megnyílik a Várkert Bazár déli palotáiban az Új világ született című, az első világháborúról szóló nagyszabású tárlat harmadik, befejező része. Az első két fejezettel együtt így már 1922-ig ábrázolják a történelmi eseményeket.
Ferenc József szobája a császár bábujával. Halálával a régi világot is eltemették (Fotó: Gyarmati István)
A 2015 nyarától látható első, majd 2016 őszétől nyitva tartó második rész után ma nyílik meg a Várkert Bazár déli palotáiban az Új világ született című első világháborús tárlat harmadik, befejező egysége. Így mostantól már mintegy kétezer négyzetméteren mutatják be 1914-től 1922-ig a világ és Magyarország történelmét. Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet közös időszaki kiállításának főkurátora Schmidt Mária, kurátorai Békés Márton és Tallai Gábor voltak.
A tegnapi sajtóbejárás alapján az új rész a korábbi egységekhez hasonlóan installációkkal operál, és kevés információt tartalmaz, néhány találóan kiválasztott idézet – uralkodóktól, politikusoktól, íróktól és más gondolkodóktól –, az érintőképernyőkön olvasható szövegek-adatok adhatnak támpontot. Miután az első, 2015-ös rész a háborúhoz vezető utat alig ábrázolta, a most elkészült befejező rész már alaposabban tárgyalja a háború végét és az azt követő éveket. A Párizs környéki békerendszert, az európai, tengeren túli és magyarországi eseményeket helyenként kissé középszerű enteriőrökön és installációkon keresztül mutatják be, az első fejezet sokkal látványosabb. Azonban ötletes például a trianoni döntés előtt beterjesztett híres Kárpát-medencei Vörös térkép mint szobányi padlószőnyeg, vagy az, ahogy a régi világrend összeomlását víztiszta műgyantapadlóba öntött tárgyak – képek, porcelán étkészletek, üvegpoharak, gyöngysorok és sok egyéb – érzékeltetik. Ahogy informatív az a világító földgömb is, amely az egyik fedett udvar emeletnyi magasságában a háború utáni évek határváltozásait mutatja be. Sajátos installáció mesél a spanyolnáthajárványról, valamint külön terem az ekkoriban megszülető Népszövetségről.
A forradalmakat bemutató részlegben egyaránt megidézik például az oroszországi eseményeket, de a szocializmus és a nacionalizmus házasításaként megszülető olasz fasizmus és a német nácizmus is felvillan.
Hazánk esetében pedig a kommunista ihletésű vörös-, illetve a reakcióként érkező jobboldali fehérterrort is bemutatják, a Szamuely–Prónay szembeállítással, majd Horthy hatalomátvételét, az ország konszolidációját és nagy terjedelemben a Trianon okozta sebeket és sokkot mutatja be a tárlat, ugyancsak látványosan.
A tegnapi sajtóbejáráson Schmidt Mária hangsúlyozta, Versailles-ban a győztesek silány békét teremtettek, már a kortársak is tudták, hogy tartós békéről nem, csak időleges fegyverszünetről lehet szó. Ellentétben a napóleoni háborúkat lezáró békékkel, a Párizs környéki békerendszer egyáltalán nem vette figyelembe a vesztesek érdekeit, miközben a győztesek sem igazán nyertek. Úgy fogalmazott, a szemben álló felek között patthelyzet alakult ki, és csak az Egyesült Államok belépésével nyert az antant. Meglátása szerint a háború 1918-ban még nem ért véget, az új világrend 1922-ben szilárdult meg, amikor a washingtoni konferencia eredményeként az Egyesült Államok gazdaságilag erős világhatalommá vált, Európa pedig elvesztette korábbi befolyását, súlyát.
