Szentek a textileken, bábokon, filmeken és a tetovált leányon

Az egyik alkotó a képén Szent Margitot testfestésként jelenítette meg (Fotó: MH)

Százhuszonkét alkotó ugyanennyi művét mutatják be a nyolcadik Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálén, a kecskeméti Cifrapalotában május 29-ig. Amint lapunknak ifjabb Gyergyádesz László művészettörténész, a biennálé alapító kurátora elmondta, a téma gazdasága miatt bőven van honnan ötletet meríteni, hiszen az európai művészet és kultúrkör gondolatisága is a keresztény ikonográfiára épül, gyakorlatilag egész életünket átszőve, több ezer témát magába foglalva.

A lehetőségek széles köréből idén a magyar és magyarországi szentek életére esett a választás, ebben közrejátszott Szent Márton születésének ezerhétszázadik évfordulója is. Nem véletlen, hogy a kiállított alkotások közül többet is az ő, illetve köpenyének legendája ihletett.

A meghirdetett témára beérkezett alkotások több mint fele kimondottan a biennáléra született, de akadnak köztük régebbi, akár a hetvenes években készült darabok is. Hamar feltűnik, hogy Szent Márton mellett a leggyakrabban megjelenített alak Szent Erzsébet, de a királyszentek, Szent István és Szent László is számos művön szerepelnek.

A tárlat gyakorlatilag az összes műfajnak teret enged: a festmények és grafikák mellett szobrász- és textilművészek alkotásaival, illetve izgalmas és kreatív installációkkal is találkozhatunk. Az egyik teremben például Erzsébet rózsalegendájának három különböző variációja kap helyet egymás mellett: kerámia, csipke – utalva arra is, hogy a csipkeverők szentje is –, illetve egy különleges installáció. Utóbbi igazi kenyérbe tűzött selyemrózsákkal ragadja meg a legendában szereplő átváltozás csodáját: e történet szerint Erzsébet kenyeret vitt a szegényeknek, és amikor megállították, attól való félelmében, hogy megtiltanák további jótékonykodását, azt mondta, rózsákat visz. A kosarában a kenyér valóban rózsává változott, mert Isten nem akarta, hogy hazudjon.

Ahogy haladunk előre a kiállításon, úgy érkezünk el az egyre nagyobb, reprezentatív művekhez. Hager Ritta textilművész egész falat beborító, nagy templomi függönyöket idéző alkotásán például Szűz Mária és a női szentek láthatóak. A művész visszautal a templomi hagyományra, de modern eszközökkel, térbeliséggel meg is újítja azt. A régi és az új ötvözése egyébként is visszatérő motívum. Aranyász Zita például nyolc olyan egyházi személy portréját helyezi egy köpenyre, aki még a szentté avatás előtt vagy a folyamat közepén áll, a háttérrel viszont már az elődre, Szent Mártonra utal. Több huszadik századi – ismertebb és kevésbé ismert – boldog és szent is megjelenik, többségük a kommunista időszak alatt halt vértanúhalált.

Az úgymond hagyományos értelmezések mellett számos rendhagyó, kreatív megoldás is született. Az egyik festményen például Szent Margit tetoválás formájában jelenik meg egy fiatal lány karján, de van itt Szent Erzsébetet ábrázoló marionettbáb is.

A műfaji sokszínűség mellett a különböző művészeti ágak bevonása is változatosabbá teszi a kiállítást. Kecskemét a hazai animáció egyik fellegvára, így nem meglepő, hogy a rajzfilmek is szerephez jutnak. A látogatók a Mondák a magyar történelemből című sorozat két, Jankovics Marcell által készített epizódját nézhetik meg: a Szent Istvánhoz, illetve Szent Lászlóhoz kapcsolódó részeket folyamatosan vetítik.

A fiatalokat célzó programokkal is kiegészül a tárlat, az egyiken a jelentkező osztályok Szent Márton életét ismerhetik meg művészettörténeti és néprajzi szemszögből, egy másikon pedig a résztvevők metszeteket, logókat készíthetnek Reklám a szenteknek címmel, mintegy megtervezve, hogyan népszerűsítenék őket, ha napjainkban élnének.