Írtam már operetteket, amelyek a színházban, színház előtt, színház mögött játszódtak, most olyat szeretnék írni, amelyik egy cirkuszban játszódik – vezette fel az anekdota szerint 1925-ben új ötletét alkotótársainak Kálmán Imre operettszerző, karmester.
Fél évvel később hatalmas sikerrel bemutatták a német nyelven írt Cirkuszhercegnőt, először Bécsben – ahol több mint háromszázszor játszották – majd Budapesten, aztán Párizsban, Londonban, Szentpétervárott, egy éven belül pedig a New York-i Broadwayn is. Kálmán Imre ekkor már olyan sikerdarabok szerzőjeként volt ismert, mint a Csárdáskirálynő, A hollandi menyecske, A bajadér vagy a Marica grófnő. Bécsben élt és alkotott egészen a nácik térnyeréséig, amikor Zürichbe, majd Párizsba, később pedig az Egyesült Államokba emigrált.
A Cirkuszhercegnő az egyik legtöbbet játszott operettje, amely grandiózus zenéje, igényes áriái mellett a cirkuszi világot bemutató nézőpontja, a fordulatos történet, a látványos mutatványok, a kulisszák mögötti titkok lelepleződése miatt is a közönség egyik legnagyobb kedvence. E hétvégén két alkalommal is látható az operett a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a Budapesti Nyári Fesztivál részeként a Miskolci Nemzeti Színház zenekara, énekkara és a Miskolci Balett, valamint a Fővárosi Nagycirkusz együttműködésében, kettős szereposztásban.
Az operettet nemcsak akrobaták, légtornászok, bohócok és állatidomárok népesítik be, hanem gyönyörű táncos hölgyek, titokzatos arisztokraták és sebzett szívű katonatisztek is. A mesében a cirkusz világa mögött pedig felsejlik az arisztokrácia vonzó, de rejtett hazugságokkal teli, titokzatos élete, a tét pedig nem más, mint a mindent elsöprő és felülíró szenvedély, a tiltott, vágyott, de az életben meglehetősen ritka boldogság megtalálása.
A történet szerint Mister X, a kitagadott herceg estéről estére fellép a cirkuszi manézsban, s hatalmas karriert fut be akrobataként. Látványos produkcióját álarcban adja elő, és felkelti Fedora Palinska hercegnő figyelmét is, aki Sergius Vladimir nagyherceg intrikája folytán feleségül megy az álarcos akrobatához. Csakhogy a hercegnő később Mister X-ben egykori szerelmére ismer, ami újabb fordulatokat és bonyodalmakat okoz.
Az operett vicces párját alkotja Miss Mabel Gibson kötéltáncos és Herczeg Tóni. A fiatal fiú szigorú anyja kérésének eleget téve érkezett Budapestről Szentpétervárra, hogy eltanulja a vendéglátás minden apró fortélyát. Kettejük egymásra találása, pörgős párbeszédeik és énekeik üde színfoltjai az operettnek. Azonban míg az ő történetük lezárását, a katarzist ügyesen oldja meg Szabó Máté rendező, addig fő szerelmespárunk történetének befejezése kidolgozatlanná, elnagyolttá, sietőssé válik – mintha a háromórás darabban épp erre nem jutott volna elég idő. Ezt leszámítva a csütörtöki főpróbán a Fedora Palinska hercegnőt alakító Dobó Enikő, valamint a Mister X-et játszó Miller Zoltán énektudása, színészi játéka valamelyest kompenzálja hiányérzetünket.
A nagyoperett záró része is kárpótol, itt hallható ugyanis a zeneszerző szerint életművének legnagyobb hatású fináléja, valamint olyan ismert dallamok is felcsendülnek a darabban, mint az Egy drága szempár (Trombita zeng és pereg a dob), a Ha bemegyek a cirkuszba és a Kislány, vigyázz. Cziegler Balázs díszlettervező a korabeli miliőt és látványvilágot a forgószínpaddal kitűnően megjeleníti. Az eltúlzott, színes jelmezek pedig Berzsenyi Kriszta jelmeztervező munkáját dicsérik, s még inkább felerősítik a cirkuszi világ varázslatokkal teli légkörét.
A különös hangulatú előadás szeptembertől a Miskolci Nemzeti Színázban lesz látható.
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő
(Margitszigeti Szabadtéri Színpad)
Operett két felvonásban
Rendező: Szabó Máté
