Alföldünk, az utód-Magyarország legnagyobb földrajzi egysége, kétarcú táj. Természeti kincseit, régi kulturális és építészeti hagyatékát kegyetlenül megrabolták a török hódítók, akik az 1526-tal kezdődött és 1697-ig tartó megszállás idején csak harácsoltak és pusztítottak. Mindössze két tucat román kori és gótikus középkori templom és kolostor maradt fenn a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon, a többségük rom.
Az Alföld másik arca a Felső-Tisza-vidék: Szabolcs, Szatmár és Bereg tájegységei több mint száz középkori templomot tudnak felmutatni, amelyekhez hozzátartozik még tizenöt–húsz egyházi műemlék az elszakított Szilágyságban és Biharban.
Magyarország északkeleti szeglete paradicsomi képet mutat az alföldi és a dél-dunántúli megyék csekély maradványaihoz képest. Sorozatunkban a 2007. március végén bejárt szabolcsi és szatmári templomok közül harminchárom műemléket mutattunk be nyolc hónap leforgása alatt. Aztán a 2011. májusi, második „lehalászás” eredménye: húsz hétig tartó sorozat, huszonnyolc templomról. Azóta másfelé jártunk, mostani számunktól kezdve azonban újabb tizenhat Felső-Tisza-vidéki műemlék templomot ismertetünk, a korábbiaknál gyorsabb tempóban és a leglátványosabb, színes fotókkal.
Nyírbátortól kelet felé tartva a 471-es úton, néhány perc alatt megérkezünk Nyírkátára. A község 1955-ben vette fel a Nyírkáta nevet, amely a honfoglalás kori Káta nemzetség itteni birtoklására utal. Van egy népies ízű története is a névcserének, addig ugyanis Gebe volt a település neve. A régészetileg igazolt 11–13. századi alapítású helység első telepese a német ajkú jövevény, Gebhard, Gebhardus comes (ispán) volt, idővel abból rövidült a Gebe helynév, amit okkal röstelltek az önérzetes szabolcsi lovas férfiak.
Az 1332–1337 közötti pápai dézsmajegyzék szerint az első két évben öt, illetve egy garas báni tizedet fizetett a község, amelynek akkori papját Andrásnak hívták. A Káta nemzetségbeli Csaholyi család egyik tagja részt vett egy 1286. évi határbejárásban, amelynek tanúsága szerint már maga is részbirtokos volt. Nyírkáta nem szerepel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei középkori egyházakat ismertető, 2000-ben készült könyvben. Ami nem volt véletlen, mert a látszatra tisztán barokk stílusban épült, tornyos református templom nem mutatott régebbi keletű jegyeket.
Utóbb azonban, az épület renoválásakor, a déli homlokzat középső szakaszában középkori falmaradványokra bukkantak a műemlékesek: két nagyobb, és két kisebb 13. századi ablakpárra a bejárat fölötti mezőben, a két sarok-támpillér között. Még egy újabb, középkori eredetű építészeti emlékkel gyarapodott tehát a Nyírség.
Nyírmeggyes majdnem félúton van Nyírbátor és Mátészalka között. Régmúltja sok közös szállal kapcsolódik Kátához: 1340-ben Tövisi István birtokos Csaholyi Péter fiának, Jánosnak adta át a meggyesi birtokrészét, 40 márka bírság egy harmadának fejében; a 14. század vége felé elszegényedett helység Tövisi Jakab halála után egészében a Káta nemzetségből származó Csaholyiaké lett. A 14–17. század között a nagy hírű Báthoryak kezére került mint a nyírségi uradalom tartozéka; 1547-ben a nemzetség két női tagját, Annát és Katalint iktatták be a birtokba, úgynevezett fiúsítás révén.
A falu neve, „Medyes” alakban, 1272-ben tűnt fel először, határbejárás alkalmával. Sokáig Árpád-házi királyi birtoknak vélték, ami táplálta a Szent László-kultusz elterjedését a Kraszna folyó vidékén és a Partiumban. Újabban több helyen is találkozhatunk nemrég feltárt, részben töredékes Szent László-falképekkel, amelyeket kiszabadítottak a protestánsok puritán lemeszelése alól. Nyírmeggyes temploma a főutca szélén áll, virágos kis kertben. Középkori eredetére egy 1733-ban készült katolikus egyházi levél utal, amely szerint az épületet 1650 táján vették át tőlük a reformátusok, és renoválták. A déli oldal újkori, szegmensíves ablakai között egy-egy régi, csúcsíves ablakpár jelzi, hogy a gótika idejéből származnak; a hosszúkás teremtemplomhoz csatlakozó, hatszögletű átjáró fölötti, háromemeletes harangtorony pedig nyolcszög oldalú formára vált. Kívülről egy kis lépcsőházban lehet feljutni a magas orgonakarzatra.
Utunkon innentől fogva egyre több nyolcszögletű templomtornyot és ácsolt fatornyot látunk majd a környéken.
