Anne Carson kanadai költő és esszéíró veheti át a 2026-os irodalmi Nobel-díjat – jelentette be csütörtökön a Svéd Akadémia. A szerzőt a klasszikus görög irodalom és a kortárs formák merész ötvözéséért, valamint a hagyományos műfaji határok elmosásáért tüntették ki a világ legrangosabb irodalmi elismerésével.
Anne Carson kanadai költő és esszéíró nyerte a 2026-os irodalmi Nobel-díjat „merész és ötletes életművéért, amely a klasszikus hagyománnyal játékos párbeszédet folytatva új formákat teremtett a kortárs irodalom számára” – közölte a díjat odaítélő testület csütörtökön.
A rangos elismerést a Svéd Akadémia ítéli oda, amely mellé 12 millió svéd korona (körülbelül 1,2 millió dollár) pénzjutalom is jár.
A kanadai alkotó munkássága gyakran ötvözi a verset, a prózát, a párbeszédet és a műfordítást egyfajta, a hagyományos műfaji határokat elmosó eleggyé.
Carson széles körben ismert az ógörög irodalomból készített fordításairól. A klasszikus antikvitás nagyban áthatja a saját alkotásait is, amelyek az operalibrettóktól az irodalomkritikákon át egészen a verses regényekig terjednek – utóbbira kiváló példa az 1998-ban megjelent Vörös önéletrajza.
Stílusát jól példázza a 2019-es Norma Jeane Baker of Troy című performansz is, amely Euripidész Helené című drámájának trójai Helénáját és Marilyn Monroe történetét mossa össze.
Carson olyan irodalmi óriások mellé csatlakozik a díjazottak sorában, mint Alekszandr Szolzsenyicin, Alice Munro és Ernest Hemingway, bár a kitüntetés és annak odaítélése gyakran osztja meg az irodalomkedvelők táborát.
A Svéd Akadémiát sokszor érte az a kritika, hogy figyelmen kívül hagyta az elmúlt 120 év olyan irodalmi óriásait, mint Lev Tolsztoj, Virginia Woolf és Jorge Luis Borges. Sokan bírálták a testületet az amerikai szerzők mellőzése miatt is – noha 2016-ban Bob Dylan énekes-dalszerző nyert –, és azzal is vádolták már az ítészeket, hogy döntéseik túlságosan elvontak és kiszámíthatatlanok.
A díj védelmezői szerint ugyanakkor az Akadémia gyakran választott széles körben népszerű szerzőket is, mint például a kolumbiai Gabriel García Márquezt 1982-ben, vagy Doris Lessinget 2007-ben. Érvelésük szerint a testület feladatai közé tartozik a kevésbé ismert irodalmi hagyományok kiemelése és az olvasók látókörének szélesítése is.
Az Alfred Nobel svéd üzletember, a dinamit feltalálójának végrendelete nyomán alapított díjakat 1901 óta ítélik oda a tudomány, az irodalom és a béketeremtés területén elért kiemelkedő eredményekért – írta a Reuters.
