Péntek délelőtt még nem a zene, hanem az építkezés ritmusa szólt a Hajógyári-szigeten. Munkagépek mozogtak, színpadok emelkedtek, bódék, technikai egységek és különféle látványelemek nőttek ki a semmiből. A fesztiválváros egyelőre félkész állapotában mutatta meg magát, abban a különös néhány napban, amikor már minden körvonal felismerhető, de a kábelek, kordonelemek és épülő szerkezetek között még több a munkaruhás szakember, mint a fesztiválozó.
A Magyar Hírlap is meghívást kapott a Sziget Fesztivál idei sajtóbejárására. A szép számban megjelent újságírókat városnéző busszal vitték körbe a területen, miközben Gerendai Károly mutatta be, milyen lesz a 2026-os rendezvény. A buszról nézve nemcsak egy fesztivál épült előttünk. Egy üzleti, szervezési és talán lelki újjáépítés első valódi próbája is.
Mert ez az év nem egyszerűen egy újabb fejezet a Sziget történetében. Ez az első alkalom, amikor a fesztivál ismét Gerendai stratégiai irányításával próbálja bebizonyítani, hogy van visszaút a milliárdos veszteségekből, a külföldi közönség fogyatkozásából és abból a nehezen számszerűsíthető, de a régi látogatók által pontosan érzékelt állapotból, amikor a Sziget már működött ugyan, de egyre kevésbé volt igazán különleges „szigetes”.
Előbb DJ Oti kapcsolja fel a fényeket
A terület első tömegpróbája már szombaton megtörténik. A Nagyréten Sebestyén Balázs rádióból kinőtt alteregója, DJ Oti tart egész estés retróbulit, amelyre 63 ezer jegy kelt el. A kilencvenes és kétezres évek slágereire, látványra és önironikus karakterjátékra épített produkció korábban kétszer is megtöltötte a Budapest Parkot, most pedig már egy kisebb fesztivál közönségét mozgatja meg.
Fontos azonban a pontosítás, a DJ Oti Show önálló rendezvény, nem része a Sziget Fesztiválnak, ezért a szigetes bérletek sem érvényesek rá. A délután háromkor kezdődő, később többhelyszínes afterpartyval folytatódó esemény mégis jelképes nyitány. Hatvanháromezer ember érkezése olyan forgalmi, beléptetési, vendéglátási és technikai főpróba, amely rögtön megmutatja, hogyan működik az idén újraszervezett gépezet. A jegyek egy hónap alatt elfogytak, noha a normál belépő közel 24 ezer forintba került. Ez önmagában is jelzi, hogy a közönség nem feltétlenül pusztán előadót, hanem közös élményt, történetet és alkalmat vásárol.
A hivatalos, ötnapos Sziget augusztus 11-én kezdődik és 15-ig tart. Addig még meg kell húzni az utolsó csavarokat, fel kell építeni a hiányzó elemeket, és életet kell lehelni abba a városba, amely most még vázlatként áll a fák között.
Hogyan lett veszteséges Európa egyik leghíresebb fesztiválja?
Gerendai 2017-ben adta el a társaság többségi tulajdonrészét, majd 2022-ben a fennmaradó részesedésétől is megvált. A Sziget a nemzetközi fesztiválportfóliót működtető Superstruct érdekeltségébe került, amely mögött később megjelent az amerikai KKR befektetési alap. A tavalyi fesztivál után azonban a külföldi tulajdonosi kör úgy döntött, nem vállalja tovább a magyarországi működés kockázatát.
A számok megmagyarázzák a türelmetlenséget. A Sziget rendezvényszervező társasága 2022-ben még 355 millió forintos nyereséget ért el, 2023-ban azonban már 1,8 milliárdos, 2024-ben pedig 3,8 milliárdos veszteséget könyvelt el. A 2025-ös mínusz 2,8 milliárd forintra mérséklődött, de a korábbi tulajdonosnak közel 3,5 milliárd forintos pótbefizetéssel kellett rendeznie a veszteséget. A társaság 2025-ös beszámolóját ismertető adatok szerint a cég így tudott pozitív saját tőkével átkerülni az új tulajdonosi körhöz.
A céges eredményt persze nem szabad teljes egészében magával a Sziget Fesztivállal azonosítani. A Volt megszűnése, majd a Balaton Sound kiesése szintén jelentős bevételcsökkenést okozott a szervezőirodának. A tendencia azonban így is világos volt, a korábbi modell évről évre több pénzt emésztett fel, miközben a jegybevételek nem tartottak lépést a költségekkel.
A világjárvány után megdrágultak a technikai szolgáltatások, a repülőutak, a szállások és természetesen a fellépők is. A legnagyobb előadóknak ma gyakran jövedelmezőbb saját aréna- vagy stadionturnét szervezni, ahol nem kell más fellépőkkel osztozniuk a figyelmen és a jegy-, valamint ajándéktárgy-bevételek is náluk maradnak. Ha mégis fesztiválra mennek, olyan fellépti díjat kérhetnek, amely megközelíti egy önálló koncert várható hasznát.
Egy fesztivál könnyen kerülhet így ördögi körbe. Minél nagyobb neveket vásárol, annál több jegyet kell eladnia, a dráguló belépő viszont szűkíti a közönséget. Egy telt házas nap pedig nem menti meg a hetet, ha a többi napon gyenge az érdeklődés. Ehhez járul a magyarországi, 18 százalékos fesztiváljegy-áfa, amely Gerendai szerint körülbelül kétszerese a meghatározó európai fesztiválpiacok átlagának.
Amikor a fellépőlista fontosabb lett a Szigetnél
A veszteség okait mégsem lehet kizárólag árfolyamokkal, adókulcsokkal és fellépti díjakkal megmagyarázni. Gerendai diagnózisa ennél kellemetlenebb konlúziót határozott meg: a Sziget fokozatosan elveszítette az egyediségét.
A nemzetközi tulajdonos érthető üzleti logikával igyekezett több tucat fesztivált egységes szemléletben működtetni. Csakhogy ami egy portfólió szintjén hatékony, az egy különleges helyi rendezvény esetében könnyen személytelenné válhat.
Egyre több pénz került a lineupba, miközben kevesebb figyelem jutott annak elmagyarázására és megteremtésére, hogy miért éppen Budapesten, miért éppen a Hajógyári-szigeten érdemes megnézni ugyanazt az előadót, aki Hollandiában, Belgiumban vagy Németországban is fellép.
A külföldi látogatónak önmagában már nem elegendő érv egy nemzetközi sztár. Ugyanazt a koncertet sokszor otthon is megkapja, repülőjegy és szállásköltség nélkül. Magyarország korábbi árelőnye is zsugorodott, a budapesti szállás, az étel és az ital ma már kevésbé olcsó egy nyugat-európai fiatal számára, mint tíz évvel ezelőtt.
Közben háttérbe szorult valami, amit a régi szigetlakók azonnal megéreznek, de egy Excel-táblázatban nehéz külön soron kimutatni. A Sziget egykor nem egyszerűen egymás mellé helyezett koncertek sorozata volt, hanem ideiglenes város: cirkusszal, utcaszínházzal, civil programokkal, furcsa zugokkal, éjszakai bolyongásokkal és olyan találkozásokkal, amelyekre az ember nem vásárolt külön jegyet. A lineup elhozhat valakit egy napra. A sajátos életérzés az, ami visszahozza több évre.
Gerendai maga is arról beszélt, hogy az előző modell túlságosan a jegyeladásra és a legfiatalabb, Z generációs közönségre koncentrált. A magyar látogatók száma nem csökkent olyan mértékben, mint a külföldieké, ám a fesztivál közben beszűkítette saját közönségét. Elengedte azok egy részét, akik nem feltétlenül egy TikTokon éppen felkapott névért, hanem magáért a Szigetért érkeztek.
Több kockázat, több személyes felelősség
A visszatérés nem klasszikus visszavásárlás. A működtető társaság Gerendai és a menedzsment által vezetett magyar tulajdonosi körhöz került, miközben a Sziget márkanév joga a Superstructnál maradt, amelyért az új tulajdonosok hosszú távú licencdíjat fizetnek. Az új szerkezetben a menedzsment 70 százalékos részesedést tartott meg magának, a fennmaradó 30 százalékon pedig a fesztivál legfontosabb partnerei és alvállalkozói osztoznak.
Ez nem pusztán finanszírozási megoldás. A modell lényege, hogy azok kerültek tulajdonosi helyzetbe, akik nemcsak a rendezvény nyereségében, hanem a fennmaradásában is érdekeltek. Egy hangtechnikai, vendéglátóipari vagy rendezvényszervező partner számára a Sziget megszűnése nem egy távoli befektetés leírása lenne, hanem saját piacának elvesztése.
Gerendai nem ígér azonnali nyereséget. Az idei üzleti terv körülbelül másfél milliárd forintos működési mínusszal számol. A vállalt veszteség mögött az a felismerés áll, hogy előbb a terméket és a bizalmat kell helyreállítani, csak utána következhet a pénzügyi egyensúly.
A kulturális programokra, a szolgáltatásokra és a látványra a korábbi bejelentés szerint is jelentősen többet költenek. Visszatér az önálló magyar zenei színpad, nagyobb szerepet kapnak a nyugalmi és wellbeing-zónák, az alkoholmentes kínálat, a minőségi leülős vendéglátóhelyek és a Budapesthez kapcsolódó programok. Gerendai szerint az elvesztett bizalom helyreállítása akár egy-két éves folyamat is lehet.
Ez sem garancia a sikerre. Az idei program lekötését a tulajdonosváltás körüli hónapokkal később tudták elkezdeni, a nemzetközi verseny pedig közben nem lett könnyebb. A kérdés ezért nem az, hogy minden korábbi megoldás rossz volt-e. A tavaly bevezetett tematikus negyedek és erősebb éjszakai programok például megmaradnak. Gerendai nem visszafelé akar menni 1993-ba, hanem abból próbálja visszahozni, ami ma is működhet: a kíváncsiságot, a szabadságérzetet és a felismerhető budapesti karaktert.
A fesztivál akkor is világít, ha a hálózat nem
Az idei előkészületek fölött egy országos probléma árnyéka is ott húzódik. A hőség, a rendkívül alacsony dunai vízállás és a paksi kapacitások kiesése miatt a magyar villamosenergia-rendszer az elmúlt napokban komoly terhelés alá került.
A szervezők tájékoztatása szerint a Sziget olyan aggregátoros tartalékrendszerrel rendelkezik, amely hálózati áramszünet esetén is képes fenntartani a rendezvény működését. Ha szükséges, a fesztivált teljesen le tudják választani az országos hálózatról és saját rendszerből biztosítják az energiaellátást.
Ez elsősorban ellátásbiztonsági állítás, nem pedig annak ígérete, hogy a rendezvény eleve végig aggregátorokról működik majd. A különbség fontos, különösen most, amikor minden nagyobb fogyasztónak felelősen kell mérlegelnie saját terhelését.
A Sziget tehát idén több értelemben is tartalékrendszereket épít. Aggregátorokat arra az esetre, ha elmenne az áram. Új tulajdonosi modellt arra az esetre, ha a veszteségek ismét próbára tennék a szereplők türelmét. És mindenekelőtt új élménystratégiát arra az esetre, ha a világsztárok neve önmagában már nem lenne elegendő.
A városnéző busz végül visszaért az indulási pontra. Körülöttünk tovább dolgoztak, épültek a színpadok, helyükre kerültek a vendéglátóegységek és a látványelemek. Még nem tudjuk, Gerendaiék valóban megtalálták-e azt, amitől a Sziget ismét felfutó pályára állhat. Ezt nem egy sajtóbejárás, hanem a következő évek közönsége és mérlegei döntik el.
De az építkezésen már látszott valami, ami az utóbbi időben hiányzott, mintha nem egy rendezvényt akarnának határidőre összeszerelni, hanem egy helyet próbálnának ismét teremteni. A Sziget ugyanis addig csak üzlet, amíg el nem jönnek az emberek. Attól a pillanattól viszont emlék, szabadság és közös történet lesz. Gerendai igazi feladata nem az, hogy mindenáron visszahozza a régi Szigetet, hanem hogy a régi varázsból építsen egy olyat, amelynek ismét van jövője.
Mi pedig ott leszünk, hogy napról napra megkeressük a régi Sziget varázsát és tudósítsunk arról, valóban sikerül-e új életet lehelni a Szabadság Szigetébe.
