A művészet közege II. – Kihívások a XXI. század elején címmel rendezett kétnapos konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete (MMA–MMKI) a Pesti Vigadóban. A témát többek között az irodalom, a filozófia, a zene és a filmművészet által járták körbe a szakemberek.
Mely kortárs kulturális, politikai, gazdasági történések vagy változások látszanak jelentősnek, akár korszakváltónak napjainkban? – főként ezt a kérdést vizsgálta az a kétnapos szimpózium, amelyet az MMA–MMKI rendezett a Pesti Vigadó Déli termében. A konferencia első napján mások mellett Boros János filozófus a művészet és filozófia kapcsolatát vizsgálta, Falusi Márton író, költő pedig a kortárs irodalmi mező színtereit vázolta fel a kortárs magyar irodalmi művek digitális lexikonán, valamint a nemrég indult Országút című kulturális folyóiraton keresztül. Ám izgalmas előadást tartott Windhager Ákos művelődéstörténész is a kortárs magyar opera megújításáról Terényi Ede, Gyöngyösi Levente és Eötvös Péter operai életművét vizsgálva.
Az eszmecsere második napján Szabó Andrea szociológus tavaly tartott előadásának gondolatmenetét folytatva a fiatalok kultúrafogyasztási szokásait elemezte tovább. Mint rámutatott, Manuel Castells spanyol szociológus különböztette meg az „információtársadalom” és az „információs társadalom” fogalmát.
Ám Szabó Andrea az „információk társadalmai” fogalmat értelmezte. Kifejtette: nem az információ előállítása, hanem a tartalma a kulcs. Majd arra is rámutatott, hogy a magyar társadalomban az elsődleges információforrás a televízió, amelyet a rádió és a beszélgetés ismerősökkel, barátokkal követ. Ezután az online hírportálok és a Facebook következik, míg a legutolsó helyen a napi- és hetilapok állnak. Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szervezetfejlesztési igazgatója a magyar filmsikerek hátterét ismertette. Mint mondta, a magyar audiovizuális szektorban soha nem látott gazdasági emelkedés érhető tetten az elmúlt években. Európában szinte mindenhol fontosnak tartják, hogy legyen az adott országnak filmipara, filmgyártása.
Ezután Cseporán Zsolt a hazai színházak állami finanszírozásának aktualitásáról beszélt. Mint hangsúlyozta, a magyar rendszer egyedi. Az állami szféra mellett az önkormányzati és a független szféra is jelen van. Az elmúlt másfél év változásainak hatásairól szólva megjegyezte: átláthatóbb és hatékonyabb rendszer jött létre, a fenntartói felelősség előtérbe került.
Az pedig csak a jövőben derül ki, hogy az átalakulás milyen hatással lesz a teátrumok művészeti koncepciójára.
A tegnapi konferencián mutatták be Boros János Filozófiaművészet című kötetét, amelynek ötletét Immanuel Kant 1790-ben megjelent műve, Az ítélőerő kritikája adta. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára szerint a filozófia nem más, mint észjáték. Szécsi Gábor kommunikációkutató, filozófus hangsúlyozta: Boros János könyve arra keresi a választ, mi a filozófia feladata a tudományok között, illetve a kultúrában.
