Menzel operát rendez

A Cosi fan tutte, a szövegkönyvek meg a fehérbor esete a pesti színpadon

Kultúra
  • 2014.10.03. - 17:41

Október 10-én mutatja be a Magyar Állami Operaház a Cosi fan tutte című Mozart-vígoperát a világhírű cseh alkotó, Jirí Menzel rendezésében. A groteszk humor nagymestere a beharangozó sajtótájékoztatón közölte: szerinte a legtöbb opera témája „hülyeség”, még jó, hogy a zene zseniális. Mivel a jelen lévő énekesek által elcsepegtetett információknak köszönhetően átláttunk a szitán, állíthatjuk: érdekes előadás ígérkezik.

jirzi-menzel
A világhírű cseh filmes (középen) úgy instruálta a szereplőket, hogy mozogjanak természetesen (Fotó: Csudai Sándor)

Először rendez a Magyar Állami Operaházban Jirí Menzel, a cseh új hullám világhírű és mindenféle díjat, köztük az Oscart is birtokló filmrendezője. Bár már többször dolgozott Budapesten, ilyen típusú rendezése még nem volt: most Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét állítja színpadra az Andrássy úti palotában.
Az október 10-i premier előtt egy héttel lestünk be a próbára. Menzel aktívan dirigált, ide-oda igazgatta az énekeseket a díszletben, a hangulat érezhetően jó volt.

Ezért is volt meglepő, amikor fél órával később Menzel azzal sokkolta az újságírókat a sajtótájékoztatón, hogy neki nincs koncepciója.

„Az ilyesmi a sznobokat izgatja” – mondta, majd hozzátette: igazából azon igyekszik, hogy ne legyen útban senkinek.

A groteszk humor nagymestere a riporterré avanzsáló Ókovács Szilveszter főigazgató kérdéseire és az újságírók unszolására nagy nehezen végül hajlandó volt elárulni ezt-azt abból, amit gondol.
Mint a rendező mondta, nem szereti, ha az énekesek úgy tesznek, „mintha”: egy operában szerinte a legfontosabb maga a zene.

Az operaénekesektől a jelen lévő Balga Gabriella, Celeng Mária és Szigetvári Dávid szavai szerint azt kérte, hogy felejtsék el a bevett operai gesztusokat. Úgy mutassák meg a férfi–nő kapcsolatot, a hűség kérdését boncolgató Cosi fan tutte történetét, mintha egy mai lány és fiú között történne mindez.
És bár néha szokatlan utasításai vannak a rendezőnek – mesélték az énekesek –, amikor kipróbálják, kiderül, hogy mégis jó dolgokat kér.

A száraz fehérbort szorgalmasan kortyolgató Menzel ezután a következőt közölte a hallgatóságával: szerinte a legtöbb opera témája „hülyeség”, a szövegkönyveik „blődek” – de persze a zenék zseniálisak, így ő inkább a muzsikát igyekszik alázatosan szolgálni. Hajlunk arra, hogy részben igazat adjunk neki. Halász Péter fő-zeneigazgató, az előadások egy részének karmestere arról beszélt, hogy mivel a Cosi fan tutte sok együtt- éneklést kíván, olyan énekesgárdát állítottak össze, akik vokálisan jól kiegészítik egymást.
Az első szereposztásban a fentebb említett művészek mellett Baráth Emőke, Haja Zsolt és Kálmán Péter lép fel, a másikban pedig Vashegyi György vezényletével Kolonits Klára, Kálnay Zsófia, Sáfár Orsolya, Nagy Zoltán és Tarjányi Tamás szerepel.

A díszleteket tervező Zöldy Z. Gergely pedig azt idézte fel, hogy Menzel gyakorlatilag szabad kezet adott neki, csupán néhány alapgondolatot fogalmazott meg, amelyek szerint a színpadkép a nézőtérnek afféle folytatása legyen, és felejtse el a szövegkönyv helyszíneket illető utasításait, olyan teret hozzon létre, amelyben a szereplőket szabadon mozgathatják.

A jelmezeket Zimula Sylvia Haná-ková tervezte, aki rokokó hatású, ám időtlen ruhákat gondolt ki, és bár ezeket még nem láthattuk, az idilli, tizennyolcadik századi bu­doárt és kerti pavilont egyszerre meg­idéző díszlethez feltehetően jól illenek majd.

Érdekes előadásra számítunk.

Reklám