Október 10-én mutatja be a Magyar Állami Operaház a Cosi fan tutte című Mozart-vígoperát a világhírű cseh alkotó, Jirí Menzel rendezésében. A groteszk humor nagymestere a beharangozó sajtótájékoztatón közölte: szerinte a legtöbb opera témája „hülyeség”, még jó, hogy a zene zseniális. Mivel a jelen lévő énekesek által elcsepegtetett információknak köszönhetően átláttunk a szitán, állíthatjuk: érdekes előadás ígérkezik.
A világhírű cseh filmes (középen) úgy instruálta a szereplőket, hogy mozogjanak természetesen (Fotó: Csudai Sándor)
Először rendez a Magyar Állami Operaházban Jirí Menzel, a cseh új hullám világhírű és mindenféle díjat, köztük az Oscart is birtokló filmrendezője. Bár már többször dolgozott Budapesten, ilyen típusú rendezése még nem volt: most Mozart vígoperáját, a Cosi fan tuttét állítja színpadra az Andrássy úti palotában.
Az október 10-i premier előtt egy héttel lestünk be a próbára. Menzel aktívan dirigált, ide-oda igazgatta az énekeseket a díszletben, a hangulat érezhetően jó volt.
Ezért is volt meglepő, amikor fél órával később Menzel azzal sokkolta az újságírókat a sajtótájékoztatón, hogy neki nincs koncepciója.
„Az ilyesmi a sznobokat izgatja” – mondta, majd hozzátette: igazából azon igyekszik, hogy ne legyen útban senkinek.
A groteszk humor nagymestere a riporterré avanzsáló Ókovács Szilveszter főigazgató kérdéseire és az újságírók unszolására nagy nehezen végül hajlandó volt elárulni ezt-azt abból, amit gondol.
Mint a rendező mondta, nem szereti, ha az énekesek úgy tesznek, „mintha”: egy operában szerinte a legfontosabb maga a zene.
Az operaénekesektől a jelen lévő Balga Gabriella, Celeng Mária és Szigetvári Dávid szavai szerint azt kérte, hogy felejtsék el a bevett operai gesztusokat. Úgy mutassák meg a férfi–nő kapcsolatot, a hűség kérdését boncolgató Cosi fan tutte történetét, mintha egy mai lány és fiú között történne mindez.
És bár néha szokatlan utasításai vannak a rendezőnek – mesélték az énekesek –, amikor kipróbálják, kiderül, hogy mégis jó dolgokat kér.
A száraz fehérbort szorgalmasan kortyolgató Menzel ezután a következőt közölte a hallgatóságával: szerinte a legtöbb opera témája „hülyeség”, a szövegkönyveik „blődek” – de persze a zenék zseniálisak, így ő inkább a muzsikát igyekszik alázatosan szolgálni. Hajlunk arra, hogy részben igazat adjunk neki. Halász Péter fő-zeneigazgató, az előadások egy részének karmestere arról beszélt, hogy mivel a Cosi fan tutte sok együtt- éneklést kíván, olyan énekesgárdát állítottak össze, akik vokálisan jól kiegészítik egymást.
Az első szereposztásban a fentebb említett művészek mellett Baráth Emőke, Haja Zsolt és Kálmán Péter lép fel, a másikban pedig Vashegyi György vezényletével Kolonits Klára, Kálnay Zsófia, Sáfár Orsolya, Nagy Zoltán és Tarjányi Tamás szerepel.
A díszleteket tervező Zöldy Z. Gergely pedig azt idézte fel, hogy Menzel gyakorlatilag szabad kezet adott neki, csupán néhány alapgondolatot fogalmazott meg, amelyek szerint a színpadkép a nézőtérnek afféle folytatása legyen, és felejtse el a szövegkönyv helyszíneket illető utasításait, olyan teret hozzon létre, amelyben a szereplőket szabadon mozgathatják.
A jelmezeket Zimula Sylvia Haná-ková tervezte, aki rokokó hatású, ám időtlen ruhákat gondolt ki, és bár ezeket még nem láthattuk, az idilli, tizennyolcadik századi budoárt és kerti pavilont egyszerre megidéző díszlethez feltehetően jól illenek majd.
Érdekes előadásra számítunk.
